Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Recenziók - Sroka, Stanislaw A.: A középkori Bártfa és kapcsolatai Kis-Lengyelországgal Ismerteti: Szende Katalin
Recenziók Sroka, Stanislaw A. A középkori Bártfa és kapcsolatai Kis-Lengyelországgal Fordította: Tapolcai László, a szöveget és a jegyzeteket gondozta: Weisz Boglárka. Budapest, 2016. MTA BTK Történettudományi Intézet. 320 p. Kelet-Közép-Európa történetírását - beleértve a várostörténetet is - a számtalan rokon vonás, közvetlen és közvetett kapcsolat ellenére nehéz egységben látni és megbízható áttekintéssel rendelkezni róla. Ennek oka elsősorban az, hogy a legtöbb alapvető, elsődleges forrásokra épülő munka a nemzeti nyelveken jelenik meg, és kevés olyan kutató van, aki az összes szóba jöhető nyelvet megfelelő szinten bírja. Ezért vehetik kézbe különös örömmel a magyar várostörténet művelői eredeti lengyel nyelvű megjelenése után hat évvel immár magyar fordításban is Stanislaw Sroka neves krakkói történész- professzor alapos áttekintését Bártfa és a középkori magyar-lengyel határvidék sokrétű kapcsolatrendszerérői. Sroka egyébként azon kevés kutató egyike, aki a lengyel, szlovák és cseh szakirodalmon kívül a magyar publikációkat is olvassa. A lengyel-magyar kapcsolatok történetéről számos munkát tett közzé - igaz, többnyire lengyel nyelven, a lengyel szakmai olvasóközönség érdeklődését és előismereteit figyelembe véve. Ismertetésemben viszont a magyar olvasók, kutatók szemszögéből mutatom be a most megjelent fordítást, illetve az eredeti művet. A lengyel nyelvű kötet alapjául a szerző polonica-kutatásai szolgáltak. A magyar történészek számos generációja által végzett hungarica-kutatksokkaX rokoníthatóan Sroka azzal a céllal kezdte meg 1995-ben munkáját, hogy a középkori Lengyel Királyság történetére vonatkozó, külföldi levéltárakban található dokumentumokat összegyűjtse és közreadja. A sorozatból eddig öt kötet látott napvilágot 1998-2012 között Sroka szerkesztésében, Dokumenty polskie z archiwów dawnego Królestwa Wagler, azaz „Lengyel dokumentumok az egykori Magyar Királyság levéltáraiból” címen. A források feltárása során egyre erősebb hangsúlyt kapott Bártfa város levéltárának anyaga: amint azt a bevezetőből megtudhatjuk, az 1451-1480 közötti időszakból közölt 202 dokumentumból 168 innen származik, és ez az arány a későbbi évtizedeket illetően még erősebben Bártfa javára tolódik el. Ennek alapján szinte önként adta magát a téma, Bártfa és a lengyel területek kapcsolatának monografikus feldolgozása. A kötetet, összhangban az eddig mondottakkal, erős forrásközpontúság jellemzi. Ez jelenti a munka legfőbb erényét és időnként korlátáit is. A monográfia az elsősorban kutatástörténeti kérdéseket tárgyaló bevezető után négy fő tematikus fejezetet tartalmaz, amelyek egyúttal többé-kevésbé időrendi sort is alkotnak. Az első fejezet Bártfa kialakulását és 13-14. századi történetét tekinti át, a második a 15. századra vonatkozóan folytatja a város bemutatását négy nagyobb tematikus alfejezetben: a helyrajzot, a demográfiát, a városi adminisztrációt és a kézművességet tárgyalva. E két fejezetben nagy hangsúlyt kapnak az eddigi kutatások eredményei, lengyel, szlovák és magyar oldalról egyaránt. Míg az utóbbit főként az 1. világháború előtti szerzők képviselik, a magyar olvasóknak különösen hasznos a lengyel és szlovák szakirodalom álláspontjáUrbs. magyar várostörténeti évkönyv x. 2015-2016. 433-437. p.
