Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Balogh Róbert: Város, fa és modemitás Debrecenben 1880-1920
Balogh Róbert: Város, fa és modemitás Debrecenben 1880-1920 35 korszakának kezdete és a nacionalizmus, valamint Benedict Anderson az államigazgatás által létrehozott kategóriák és a nemzetépítés közötti kapcsolatot tételező elméletét beemelni a gondolkodásba. Utóbbiak jól ismert tézisek, nem igényelnek bővebb ismertetést.10 11 Ezeken túlmenően nem hagyom figyelmen kívül azt sem, hogy a nemzetállami keretekre épülő modemitás posztkoloniális szemléletű kritikája felhívja a figyelmet arra, hogy a tudományos-mérnöki szakértelem modernkori, az úgynevezett nyugati világban kialakult formái nem biztosították a környezet és a jelenségek átalakításának mechanikussá és pontosan kivitelezhetővé válását." A kutatási kérdés másik tényezőjét tekintve megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évtizedben a történettudományt is elérte az antropocén vita.12 Libby Robin ausztrál történész és Will Steffen észak-amerikai kémikus 2007-ben egy a globális történetírás múltjáról és új útjairól írott cikkben rávilágítottak, hogy a korszakváltással kapcsolatban alapvető kérdés, hogy miként bontakozott ki az ember által kifejtett (antropogén) hatás, vagyis, hogy az antropocén kultúrtörténeti probléma is.13 A humántudományban az antropocén-vita Dipesh Chakrabarty, az elsősorban a szubaltem történetírói iskola kapcsán ismert kutató The Climate of History: Four Thesis című cikke nyomán bontakozott ki. Chakrabarty téziseinek lényege, hogy mára az ember olyan mértékben játszik szerepet a Föld fizikai-kémiai állapotának változásában, hogy fajunk immár nemcsak biológiai, de geológiai értelemben is cselekvő (agent), s ez a felismerés a humántudományokban is paradigmaváltást kell, hogy eredményezzen. A tézist az utóbbi években számos kritika érte.14 Többen olyan univerzalista gondolkodásnak tartják, amely a nyugati válságélmény kivetítésével operál, s ugyanúgy alárendeli ennek a Globális Dél térségét, mint tette azt a korábban a Chakrabarty által sikeresen kritizált tudományos gondolkodás.15 Más kritikák szerint a szerző homályban hagyta a kapitalizmus szerepét.16 Daniel Chemilo 10 Gellner 1983, Anderson 2006. 11 Mitchell 2002. 12 A kérdéskör folyóirata, The Anthropocen Review 2014-ben indult útjára. Lásd http://www. theanthropocenereview.com/Utolsó letöltés: 2016. október 17. 13 Robin-Steffen 2007. Az antropogén hatás kapcsán meg kell említeni William Ruddiman tézisét, amely szerint az emberi hatás valójában nem a 19. században kezdődött, az áttörés valójában egy sokkal hosszabb folyamat összegződése. Ruddiman 2010. Ezen tézishez közel áll Pinke Zsolt kutatása. Lásd Pinke 2015. 14 Chakrabarty tézisének recepcióját lásd Domanska 2010, Dibley 2012, Lekan-Emett 2016. 15 Cooper 2014. https://blogs.exeter.ac.uk/historyenvironmentfiiture/2014/02/06/167/ Utolsó letöltés: 2016. október 17. Lásd Chakrabarty kritikákra adott válaszát: Chakrabarty 2012, 2014. 16 Dibley 2012.
