Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Balogh Róbert: Város, fa és modemitás Debrecenben 1880-1920
36 Városok és természeti erőforrások a tézisek antropocentrikusságát támadta, s hiányolta abból a poszthumanista kritika eredményeit.17 A felvetett kritikai álláspontok relevánsak, mindazonáltal nem csökkentik az eredeti kérdés érvényességét: „As the biophysical sciences grapple with uncertainty and the dynamics of the Earth system in the unfolding evolution of the Anthropocene, they are increasingly turning to history for explanations. How does anthropogenic change unfold? What triggers shifts in biophysical systems?”18 Jelen tanulmány az antropocén korszakváltás és a nacionalizmus kritikájának összekapcsolását az erdészet 19. század végi és 20. század eleji magyar- országi működése lokális hatásainak vizsgálatába ágyazva éri el. Az elemzés három részre tagolódik. A tanulmány első része bemutatja, hogy az erdészet nemzetépítésben és az állami bürokrácia terjeszkedésében játszott szerepe új táj formáló technológiák alkalmazásában mutatkozott meg, s ezek közül a legfontosabbak az üzemtervek és az erdei vasutak voltak. A második rész ezen hatás helyi, debreceni korlátáira, valamint a tárgyalások eredményeként születő tájátalakító gyakorlatra koncentrál. A harmadik rész az I. világháború idején érvényesülő állami szerepeket, s ezáltal az erőforrásoknak tekintett területek igazgatása terén gyakorolt hatást helyezi a középpontba. A tanulmány egy lehetséges választ kínál természet és kultúra közötti viszony megváltozásának mikéntjére és okaira. Megmutatja a tudományos szakértelmen nyugvó tájátalakítás logikáját, az átalakító tervek korlátáit, valamint a nacionalizmusnak az átalakulásban játszott szerepét. A nacionalizmus kritikai olvasatát és a kultúra-természet viszonyban bekövetkezett korszakváltást a kommodifikáció folyamata kapcsolja össze. A fogalmat William Cronon nyomán használom, aki Nature ’s Metropolis címmel arról írt monográfiát, hogy Chicago és a kapitalizmus hogyan formálta át az északamerikai középnyugati vidéket.19 Cronon kommodifikáció alatt azt a folyamatot érti, ahogyan egy termék, például a gabona, a fa vagy a hús standardizált, szabályozott és osztályozva tárolt árucikké válik. Cronon számára a kommodfikáció vizsgálata azért fontos, mert ezzel a módszerrel szemlélteti, hogy a természet folyamatosan jelen van a társadalmi jelenségekben, mint ahogy a társadalom is hat a legtermészetesebbnek hitt helyeken is, vagyis civilizáció és természet valójában elválaszthatatlan fogalmak. Ebben az értelemben a faáruk és maga az erdő is hibrid jelenségek. Jelen tanulmány számára a kommodifikáció azért fontos, mert összekapcsolja a tudományt, a mérnöki eszközöket, valamint a 17 Chernilo 2016. 18 Robin-Steffen 2007. 6. p. 19 Cronon 1991.
