Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Vadas András: Városárkok és vízgazdálkodás a késő-középkori Közép-Európa városaiban
338 Városok és természeti erőforrások haltároló tavak kezelését.42 A három haltároló a forrás alapján nem ekkor, hanem korábban létesült. A tavak a mai Ógabona tér és az Újteleki utca házsora között terültek el, s vizüket a forrás szerint a Posztósok árkából kapták, amely a várárokkal volt összeköttetésben.43 A kora újkorban is létezett a várárok mentén kialakított halastó: 1570. február 20-án a soproni városi bíróság jegyzőkönyveibe jegyezték fel, hogy a halastavakban nagy kárt tesz egy a Hosszú soron {Lange Zeil) álló házhoz tartozó malom működése, ezért azt nem lehet újraindítani. A Hosszú sor a belváros déli részéhez kapcsolódik, ennek megfelelően a forrásban az itt elterülő és a kora újkori városlátképeken jól azonosítható, a várost délről és délnyugatról szegélyező halastavakról (vagy azok egy részéről), s az ahhoz nyugatról kapcsolódó malomról lehet szó.44 Még egy kora újkori adatra utalok itt: Lackner Kristóf igen sajátos (ön)életrajzának utolsó bejegyzése éppen a polgármesternek a halastó kitisztítása terén tett erőfeszítéseit rögzíti: „Ugyanebben az évben [1618-ban] nagy haszonnal és megfelelő módon újból kitisztíttatta a halastavat, amelyet az új torony felől ellepett a sár, és köröskörül jól megerősítette karókkal és kerítéssel”.45 Az itt említett halastavat a vizes- árokrendszer déli oldalára, a mai Széchenyi térre lokalizálhatjuk, s még Bél Mátyás városleírásának idején is létezett.46 Eperjes esete több szempontból is eltér Sopronétól. Először is az itteni városfalak és a vizesárok történetét eddig csak kevés kutatás érintette. A történeti adatokat főképp Iványi Béla oklevéltára nyomán nemrégiben Gulyás László Szabolcs gyűjtötte össze, de sem az ő gyűjtése, sem a régészeti kutatás nem szolgáltat részletes adatokat a város árkára vonatkozóan.47 Másodszor, bár a városfal és részben a városárok kiépítéséről is több forrással valamint egészen jó 42 Anno domini M CCCC Im LXXXXVI-ten Jare Am mitichen Goczleichnambsabent habenn die herrenn den Teicht Jm Attengräben so etwan Cristoff härb seliger gehabt hat Widerumb von dem Erberen Jacob pilsner eingenomen vnd Jm <vnd seinen Erben,> all versessen Zynns so gemainer stat da von gefallen werdenn ganncz nachgelassen, Auch da für gebenn das alit Od gemeir hinder des Khörnmarkh gelegenn mit garten vnd annder aller zugehorung des Nachper ist des Jacob Joachim seligen einsetz, vnd an der annderen seitten Wolfganng Osterperger Einseczs ledig vnd frey Actum vtsupra - Gedenkbuch 60. p. 61. sz. (1496. június 1.) Erre lásd még: Dávidházy 1989. 5. ábra. Ezt veszi át: Jankó Kücsán—Szende 2010. 27. p. 10. ábra, illetve uitt: 82. p. (Halastavak). A halkeltető tulajdonlására lásd még: Mollay 1992. 154. p. 43 Lásd még erre: Soproni regeszták I. 8. (a szerkesztők előszava) 44 Soproni regeszták III. 21-22. p. 2. sz. (MNL GyMSML SL IV. A. 1002. a. III. 309-310. p.) 45 „Eodem anno piscinulam, e régióné turris novae coeno refertam, denuo fructuose et utiliter expurgari fecit, circumquaque palis et sepibus bene munivit” - Lackner 138-139. p. (cap. XXXVIII.) Lásd még Tóth 2008. 16, 31. p. 46 Bél 2006. 172-173, 186-187 p, erre: Jankó-Kücsán-Szende 2010. 82. p. 47 Eperjes I—II, illetve Gulyás 2014.
