Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Vadas András: Városárkok és vízgazdálkodás a késő-középkori Közép-Európa városaiban
Vadas András: Városárkok és vízgazdálkodás... 333 Bécsújhely (Wiener Neustadt) városárkára szintén érdemes kitérnünk. A várost a 12. század végi alapítását követően azonnal erődítéssel védték.28 Ennek fontos eleme volt a részben a Fischa folyó, részben a mesterséges „elkerülő patak”, a Kehrbach és más kisebb vízfolyások által táplált vizesárok. A várárok alighanem már kevéssel a falak építése után, vagy azzal egy időben elkészült. Nem tudni, hogy mikor kezdték el malomvízként is használni, de a késő középkorban két malom működését lehet adatolni itt. Az egyik a Császár-malom (.Kaiserliche Hofmühle); ez a város keleti fala előtt, a Kehrbach mentén állt, s a 15. században már biztosan működött. Ugyanebben az időben épült ki a keleti városfal előtt az úgynevezett Magyar-bástya (Ungarbastei), amely közvetlenül a malom előtt állt. Hogy ez mennyire nem egyedi jelenség a késő középkori hasonló erődítéseknél,29 arra példa a másik bécsújhelyi malom is, amely szintén egy külső védmű árnyékában, sőt a városárok külső oldalán épült, s az úgynevezett Bástya-malom (Basteimühle) nevet viselte. Az eredetileg 1452 előtt épült malom a város első magyar ostroma során megsérült, s ezt követően újjá kellett építeni.30 A bécsújhelyi vizesárokról egy a hazai kutatás által jól ismert forrással is rendelkezünk. Bonfini krónikája a vizesárok malomvízként való használata mellett az árkok halastóként való alkalmazására is kitér. A város 1487. évi, második magyar ostroma kapcsán a humanista történetíró így számol be a város erődítéseiről: 2. ábra. Tallinn városa a késő középkorban a Harju-, a Viru- és a Karja-kapukkal 28 Az 1192-es alapításra: Opll 2008. 34-36. p, a városszerkezetre: Gerhartl 1982 és Reidinger 2010. A Gerhartl által szerkesztett városatlasz elérhető az alábbi linken: http:// mapire.eu/oesterreichischer-staedteatlas/wiener-neustadt/ (Utolsó letöltés: 2015. augusztus 30.) 29 Ennek oka alighanem az ellátásbiztonság lehetett. 30 Az ostromra: Pálosfalvi 2005. 39. p.
