Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Simon Katalin: A Duna és a hajómalmok Pest-Budán a 18. században és a 19. század első felében
Simon Katalin: A Duna és a hajómalmok Pest-Budán... 315 zamos, hosszúkás, mesterséges tavat alakítottak ki.61 A Molnár- vagy Malomtó62 a Duna-part szabályozása során tűnt el 1868-1870 között, helyet adva az újonnan emelt közraktáraknak.63 V. A Duna forgalmának megélénkülése: hajómalmok, hajózás, hidak Pest-Budán a 19. század első felében A 18. század második felében Pest-Buda népességének növekedésével együtt a Duna is forgalmasabbá vált: az 1767-ben felállított hajóhídnak köszönhetően a két város közötti kapcsolat megélénkült, a II. József idején Budára áthelyezett kormányszervek, az 1777-ben Nagyszombatból Budára, majd hét év múlva Pestre költöztetett egyetem szintén hozzájárult ahhoz, hogy a két város országos szinten jelentősebbé váljon, ami különösen a 19. század elejétől kihatott a Duna forgalmára is. Az 1767-ben - eredetileg ideiglenes szándékkal - felállított hajóhíd, valamint a pesti hajómalmok nem egyszer tettek egymásban nagy kárt, aminek oka általában a hajóhíd szétszedése vagy összeszerelése során figyelmetlenül végzett munka volt, de akár a Duna is egymásba sodorhatta a malmokat, illetve a híd elemeit, nem beszélve a hajóforgalomról.64 1806 egyik tavaszi éjjelén például a heves szélvihar következtében elszabadult három budai hajómalom ment neki a hajóhídnak.65 61 Lásd például Carl Vasquez 1837-es térképén. BFL XV.16.d.241/2. 62 A forrásokban egyformán hivatkoznak „malom-” vagy „molnár”-tóként rá. Például Müller Teich (1828 körül, 1839), Mühlleich (1830), Mühlner Teicht (1838), Molnár-Tó (1839), Müllner Teich (1850). BFL XV.16.d/241/23 (1828 körül), BFL XV.16.d.241/6 (1830), BFL XV.16.d241/coplO (1839), BFL XV.16.d.241/21 (1850), MNL OL S 70Nr. 55/1-3 (1838). 63 A Heckenast Gusztáv-féle 1867-es térképén még szerepel (Mühlen-Teich), míg William Lindley 1868-1870 közötti átnézeti térképén már nem. BFL XV.16.d.241/7 és BFL XV.16.b.221/10c. A rakpart kialakításáról ld. Vadas 2005. 64 Amennyiben nem megfelelő időben szedték szét vagy állították össze, a hídban a jeges ár is nagy károkat okozhatott. A hajóhíd eredetileg 57 hajóból lett kialakítva és hosszú ívben feküdt végig a folyón, majd az évtizedek alatt fokozatosan csökkentették a hajók számát, s így szépen kiegyenesítették azt: 1796-ban 54, 1817-ben 46, az 1830-as évektől pedig csak 43 hajó összeszerelésével alkották meg. A hajóhíd mellett, annak helyettesítése esetén továbbra is használták a repülőhidat, amelynek budai hídfője 1788-tól a vízivárosi vízműnél állt (1814-ig vannak adataink működésére). Vályi 1796. 335. p, Morvay 1972. 145. p. A hidakról részletesebben még: Simon 2015. Adattár 21. 65 A hajóhídban 484 forint 36 krajcár kár keletkezett. A malomtulajdonosok a felelősséget megpróbálták egy óbudai molnárra hárítani. Az 1806. március 28-i esetről lásd BFL IV.1002J 1806 Nr. 201.
