Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Simon Katalin: A Duna és a hajómalmok Pest-Budán a 18. században és a 19. század első felében
314 Városok és természeti erőforrások bol a mai Bem József teret jelenti.53 1802-ben a hajómalmokat a vízivárosi rondellától északra eső, előbb említett (5 malomnak teret adó) fatelep mellett még további három helyen tervezték elszállásolni, mégpedig az országúti Igl- ház mögött (nem írtak számot), az egykori Back-háznál (12 malmot), valamint Óbuda és Újlak határánál (10-11 malmot).54 A malmok ácstéren történő téli raktározásáért a céh évente bérleti díjat fizetett.55 A 19. században az úgynevezett Kopaszi-homokzátony alatti területen kezdtek cserehelyeket kialakítani, amelyek végül részben az országúti és újlaki szakasz telítettsége miatt azoktól független, önálló malomhelyekké váltak. Itt jegyeznénk meg, hogy a leggazdagabb molnárok nemcsak egy (vagy több) hajómalommal rendelkeztek, hanem, gondolva arra, hogy dunai malmokat nem lehet az év egészében kihasználni, szárazmalommal is. A 18. század második felének legtehetősebb molnára, Johann Meindl például 1767-ben kérte Buda tanácsától, hogy Újlak egyik üres terén lómalmot hozhasson létre.56 A pesti molnárok a Duna-partján, a Boszorkány-rondella (Hexen Rundein) alatti területen, azaz a mai Fővám tértől délre mesterséges tó kialakításával oldották meg hajómalmaik teleltetését. Nyolc vízimolnár 1727 szeptemberében kért engedélyt erre Pest város tanácsától. A tanács az engedélyt azzal a feltétellel adta meg, hogy a tavat a molnárcéh egésze használhassa. A tavat a molnárok ásták ki és tartották rendszeresen karban.57 A tavacska a 18. század végén már nem felelt meg az igényeknek, így 1791-ben kérték annak kimélyítését a lisztőrlő malmok számára, valamint a tó előtti tér (.Mühlen Platz) megnövelését.58 A kérvény beadása után két évvel, Franz Neuhauser által készített Pest-Buda térképen tulajdonképpen két külön tó látszik, a Dunából átvezető egy-egy keskeny szakasszal.59 A 19. század elején még ilyen formájú volt,60 majd a térképek tanúsága szerint a két kis tavat egybenyitották, s ezáltal egy, a Dunával párhu53 BFL IV.1002.a 54. köt. 150 föl. (1751. november 8.). A fapiac melletti kápolnát a 18. század végén számolták fel. BFL IV.1007.C 57. d, az országúti Segítő Szűz Mária-kápolnára vonatkozó iratok, 1753-1796. A kápolna elhelyezkedéséről ld. pl. Miller ÍOO. p. 54 BFL XV.16.a.207/35 55 A bérleti díj 1803-ban 15 forint 44 krajcár volt. BFL IV. 1002.a 135. köt. 268. p. Nr. 517. 56 A tanácsülési jegyzőkönyv szerint a városrész két üres tere közül kérte az egyiket. BFL IV.1002.a 70. köt. 10. föl. (1767. január 14.) A lómalom csak akkor működött, ha két hajómalma éppen nem üzemelt. Az 1770-es évek végén még megvolt. BFL IV.1002.uu Nr. 358. (1774-1777). 57 A tó használatáért a céh évente bérleti díjat fizetett a városnak. BFL IV. 1202.a 8. köt. 165. fok (1727. szeptember L), 9. köt. 104. fok (1731. július 16.) 58 BFL IV.1202.a 69. kötet 277. p. 3047. Nr. (1791. szeptember 21.) 59 BFL XV.16.d.241 /cop9 (másolat) 60 Lásd egy 1798-as és egy 1803-as térképen. MNL OL S 11 Nr. 1280 (1798), BFL XV.16.b.221 (1803, Balla Antal felmérése).
