Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Simon Katalin: A Duna és a hajómalmok Pest-Budán a 18. században és a 19. század első felében
Simon Katalin: A Duna és a hajómalmok Pest-Budán... 313 zott károktól.52 A budai hajómalmok a város újlaki és országúti Duna-szaka- szán helyezkedtek el, s azok telelőhelyét is a közelben alakították ki. Helyükről pontosabb adatokkal a 18. század közepétől rendelkezünk. A budai molnárok 1751-ben kértek engedélyt a város tanácsától, hogy Országúton, „nem messze a Segítő Szűz Mária kápolnától” telelőhelyet alakíthassanak ki. A kápolna alatt valószínűleg nem a Császár-malomnál álló egykori kápolnát értették, hanem - későbbi térképek tanúsága szerint - a fapiac-ácstér mellettit, ami nagyjá1793 1830 1803 1837 5. kép. A pesti Malom-tó (Mühl Teich, Müllner Teich) korabeli térképeken BFL XV. 16.d.241 /cop9 (1793), BFL XV.16.b.221/45 (1803, Balla Antal), BFL XV. 16.d.241/6 (1830), BFL XV. 16.d.241/2 (1837) 52 Erről, valamint a tavaszi vízre bocsátásukról részletesen lásd Vajkai 1981. 361-362. p.
