Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Simon Katalin: A Duna és a hajómalmok Pest-Budán a 18. században és a 19. század első felében

Simon Katalin: A Duna és a hajómalmok Pest-Budán...

311

4. kép. A Császár fürdő, előtérben a dunai hajómalmokkal 1862-ben. Semmelweis Egyetem Levéltára, Magyary-Kossa Gyula képgyűjteménye

318. fond III/16/b

(az intézkedés 51 malmot érintett), a molnárok követelték az ezzel kapcsolatos költségeik megtérítését, amit a Helytartótanács megtagadott.42

A 19. században a korábban megszokott újlaki és országúti helyek tagadhatatlanul zsúfolttá váltak, de szükség volt új malmokra.43 Ekkor kezdett egyre népszerűbbé válni a Duna Gellért-hegy alatti szakasza. A 18. században, ahogy azt fentebb említettük, a város malmai működtek itt. 1804-ben a Főhadparancsnokság kért engedélyt öt vagy hat kincstári hajómalom létrehozására a Duna Gellért-hegy alatti részén.44 A 19. század első feléből fennmaradt, malomszegek és malmok tulajdonjogainak bejegyzéseit tartalmazó kötetben az első Gellért-hegy alatti területre vonatkozó bejegyzés 1818-ban keletkezett, de a tulajdonosváltás miatt egyértelmű, hogy már évekkel korábban is használ42 Többször (1812, 1814, 1815, 1816) nyújtottak be kérvényt, sikertelenül. Az iratokból nem derül ki, hogy pontosan hova költöztek át. BFL IV.1002.e 1815 Nr. 900.

43 Ez a tulajdonjogok elaprózódásában is jelentkezett, a 19. századra általánossá vált a fél-, harmad tulajdonjog, az osztozás. BFL IV.1009.C 52. köt.

44 BFL IV. 1002.e 1804 Nr. 161.