Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Rüsz-Fogarasi Enikő: A kolozsvári ispotályok élelmezése a fejedelemség korában
288 Városok és természeti erőforrások gyakori feljegyzések vonatkoztak. Az óvári és Király utcai sütőházban említenek billemét és bekkennét is, a Közép utcai sütőházban viszont csak bekkennét. Az asszonyok a sütőházak alkalmazottjai voltak. A bekkenné 3 forintot és sarura 50 pénzt kapott javadalomként, a billemé pedig egy forintot és fél pénzt sarura,80 ebből arra lehet következtetni, hogy az előbbi szakember, az utóbbi pedig szakmunkás volt. A sütőházak termékei a kolozsvári polgároknak készültek, a sütőasszonyok az ispotálynak minden sütéskor, munkájuk arányában juttattak vámkenyeret (szegények kenyere). 2. ábra. A Szentlélek ispotály sütőházaiból származó vámkenyerek és az elfogyasztott vámkenyerek (szegények kenyere) száma, 1600-1650 A vámkenyér általában elegendő volt a szegények számára, gyakran értékesíthető felesleg is maradt, de az ellenkezője is előfordult, volt, hogy még az ispotályban lévő szegényeknek sem volt elegendő, ilyenkor saját lisztből süttet- tek. A szükséges kenyér az ispotály sütödéjében készült. 80 A Szentlélek 2006. 218. p.
