Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Rüsz-Fogarasi Enikő: A kolozsvári ispotályok élelmezése a fejedelemség korában
Rüsz-Fogarasi Enikő: A kolozsvári ispotályok élelmezése... 287 meg a terményből. A Szent Erzsébet ispotálynak számszerűleg és kiterjedésében is sokkal több szántóföldje volt, amelybe nyilvánvalóan gabonát vetettek. Esetükben minden évben voltak olyan szántóföldek, amelyeket az ispotálymester maga dolgoztatott meg. A búza és zab gyomlálására jobbágyokat hívtak be segítségül, akiknek az ispotály a napi ellátást biztosította.71 Az aratás és gabona elhordására is igénybe vették a mérai ispotály birtokáról a jobbágyokat.72 A malmok gazdálkodása is jelentős törődést igényelt. A teljes tevékenység szakember (a molnár) irányítása alatt történt, az ő elképzelése alapján építették, javították, üzemeltették a malmokat, azonban minden munkálathoz szükség volt az ispotálymester beleegyezésére. A malom működtetése nagy odafigyelést igényelt, az áradások sokszor tettek kárt a felszerelésekben, a gátat és az árkot folyamatosan karban kellett tartani.73 Előfordult, hogy a malom a karbantartási, javítási munkák miatt huzamosabb ideig állt, ami bevétel-kieséssel járt. Voltak olyan évek, amikor csak jelentős kiadással lehetett működőképessé tenni a malmot, így 1601-ben több mint 115,74 1602-ben 35,75 1603-ban pedig több mint 50 forintot költöttek rá.76 Ezekből a költségjegyzékekből nagyon szépen kirajzolódik a korabeli malmok felszerelése, formájuk, sőt működésük is.77 A számadások malomkövek, gerendelyek, vasak és különféle faanyagokról számoltak el. A malomkő gyorsan kopott, ezért gyakran kellett cserélni, Néhol a származási helyét is legyezték, így például megtudjuk, hogy 1603-ben Sólyomkőről hozatták.78 A malomnál használatos vasalkatrészeket többnyire torockói vasból készítették.79 A két ispotály vagyoni helyzetét feltárva kiderül, hogy a Szent Erzsébet ispotály valóban érdekelt volt a malmok fenntartásában, hiszen a Szamoson és a Nádas patakon is volt egy-egy malma, amelyek működéséből származó malomvám az ispotály jövedelmét gyarapította. A sütőházakról (Óvári, Király utcai, Közép utcai - 1630-1631) is az ispotálymester gondoskodott, ő végeztette a javítási, karbantartási munkálatokat, és ő fogadta fel a bekkennét (sütőasszonyt) és billemét (dagasztóasszonyt) is. A hozzáértő asszonyok megtalálása és szegődése nem mindig volt könnyű feladat. A sütőházakat az ispotálymesterek szerelték fel, teknőket, szitákat, lapátokat, sőt mákőrlőt is vásároltak. A sütőkemencék karbantartási munkálataira 71 A Szent Erzsébet 2010. 196, 202, 382. p. 72 A Szent Erzsébet 2010. 140, 141, 175, 197, 312. p. stb. 73 A Szent Erzsébet 20\0. 47, 55, 68, 112, 199, 323. p. 74 A Szent Erzsébet 2010. 31. p. 75 A Szent Erzsébet 2010. 40. p. 76 A Szent Erzsébet 2010. 68. p. 77 Egy korabeli malom leírását lásd Bitay Márton-Talpas 2010. 76-86. p. 78 A Szent Erzsébet 2010. 68. p. 79 A Szent Erzsébet 2010. 24, 68, 164, 165, 188, 217. p.
