Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Pinke Zsolt - Pósa Patrícia - Mravcsik Zoltán - F. Romhányi Beatrix - Gyulai Ferenc: A hajdúsági várostérség agroökológiai adottságai

Pinke - Pósa - Mravcsik - F. Romhányi - Gyulai: A hajdúsági várostérség... 259

5. ábra. A debreceni várostérség sematikus ökológiai rendszere

II. József korában.

Saját szerkesztés. Szoftver: ArcGIS 10.2

Ezért is indokolt Debrecen felemelkedését és a Kárpát-medencében egyedülálló helyzetét a település térségi kapcsolatainak, táji és ökológiai adottságainak kontextusában értelmezni. Debrecen esetében az ökológiai erőforrások, azaz a magas biomasszahozamú árterek, az országos kitekintésben is hatalmas kiterjedésű szántóföldi övezet, az Alföldön oly ritka erdőségek és szőlők egyedülálló „halmozódását” tapasztaljuk a települést körbeölelő kétnapi járófold2000; Beluszky 2001; Kubinyi 2006). A debreceni városhatár, azaz a város kezelésében álló legfontosabb természeti erőforrás földhasználati rendszerére vonatkozóan lásd (Balogh 1958; 1976; Orosz 1992; Beluszky 2001).