Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Pinke Zsolt - Pósa Patrícia - Mravcsik Zoltán - F. Romhányi Beatrix - Gyulai Ferenc: A hajdúsági várostérség agroökológiai adottságai
258 Városok és természeti erőforrások mutatható ki jelentős ipari tevékenység. Vonzerejük és prosperitásuk alapvetően a mezőgazdasági termelés sikereiből és önrendelkezésükből táplálkozott. Két olyan településcsoportról van, amelyek számára a szoros együttműködés, a funkciók megosztása és a csoport egyben tartása identitásuk részét alkotta.47 Területi és közjogi különállásuk története mély sorsközösséget, szövetségi rendszert és munkamegosztást alakított ki, ami nagyban hozzájárult környezetükből való tartós kiemelkedésükhöz.48 „A paraszt és a gabona, tehát az élelmiszer mennyisége és a népesség száma határoz e korszak sorsáról. Rövidtávon is, hosszú távon is a mezőgazdaság a fontos. Vajon elbíija-e a népesség növekvő súlyát, a városok luxusát, amely annyira vakító, hogy mi már csak ezt látjuk? Minden napnak, minden századnak ez a döntő kérdése. A többi ehhez képest majdnem nevetségesen súlytalan. Egyébként még a válságok konjunkturális történetében is gyakran a struktúráról, a lassú történelemről kellene előbb beszélni. Mindent ehhez az alapszinthez kellene viszonyítani, a városok tündöklését, de a konjunkturális történelmet is, amelyről úgy gondoljuk, hogy néha igen rövid mozgásai minden mást irányítanak, holott őt magát is irányítja valami. Valójában lépésről lépésre új gazdaság- történetet kell alkotni, amely ezekre az életben vég nélkül ismétlődő mozgásokra és mozdulatlanságokra épül. Mindenki tudja, hogy nem az a legfontosabb, ami a legfeltűnőbb.”49 Fernand Braudel az ipari forradalom előtti város vonatkozásában fogalmazta meg e gondolatokat, amelyek az alföldi mezővárosok esetében különösen helytállónak tűnnek. Braudel ökologikus megközelítése az alföldi mezővárosok és ezen belül Debrecen kialakulását és regionális szerepkörét értelmező magyar funkcionalista várostörténeti munkákban, például az állattartó alföldi mezőváros meghatározásában is visszaköszön.50 E várostörténeti és regionális elemzések fontos elemei a város, esetünkben a debreceni vonzáskörzet, a korabeli szállítási lehetőségek és a település egyes fejlődési szakaszaira eltérő hatással bíró természeti erőforrások értékelése.51 47 A kishajdú települések együttes fellépését emeli ki Rácz István (Rácz 1981). A hajdúvárosok országgyűlési jogának elnyeréséért folytatott összehangolt fellépésről tudósít Nyakas Miklós (Nyakas 1992). A hajdúsági és egyes nagykun települések Debrecennel fennálló kölcsönös kereskedelmi kedvezményeit ismerteti Gyimesi Sándor (Gyimesi 1958. 9. p). 48 Tagányi 1896. 49 Braudel 1996. II. 403. p. 50 Gyimesi 1975; Makkai 1976; Beluszky 2001. 51 Alföldi mezővárosok és ezen belül Debrecen vonzáskörzetére vonatkozó elemzések (Dankó 1974; Gyimesi 1975; Bácskai-Nagy 1984; Kubinyi 2000). A premodem észak-alföldi és ezen belül a debreceni szállítási feltételekről (Balogh 1965; 1966; Viga 1999). Az állattartás városképző funkciójáról (Mályusz 1953; Makkai 1976; Bellon 1996; Kubinyi
