Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Pinke Zsolt - Pósa Patrícia - Mravcsik Zoltán - F. Romhányi Beatrix - Gyulai Ferenc: A hajdúsági várostérség agroökológiai adottságai
Pinke - Pósa - Mravcsik - F. Romhányi - Gyulai: A hajdúsági várostérség... 255 lőskertek határolták. A várostól nyugatra, a Hajdúhát löszfennsíkján terült el a város nagykiterjedésű szántóövezetének többsége, amely a debreceni határ közel 30%-át adta. A szántóöv átért a Hortobágy kistáj keleti peremén húzódó Kadarcs-ér hátságára. A Hortobágy jelentős részén rétség terült el, amely legelőt biztosított a hatalmas létszámú debreceni állatállomány számára. A Tisza parti hátság Debrecen határába tartozó keskeny szeletét a 19. század végén, a folyószabályozást követően szántófölddé alakították. A hatalmas kiterjedésű debreceni határban a legeltetésnek és takarmányozásnak egy meglehetősen bonyolult és jól szabályozott rendszerét alakították ki, amely a biomassza-produkciót meghatározó talajtani, hidrológiai adottságokhoz, az aratás rendjéhez, a vásárok idejéhez és az állatállomány egyes csoportjainak igényeihez rugalmasan alkalmazkodott.38 A Debrecen határában rekonstruálthoz hasonló övezeti elrendeződésű, de arányaiban attól eltérő földhasználati struktúra figyelhető meg a Hajdúkerület határában is (3. ábra). Jelentősebb eltérés, hogy a szántók aránya a debreceninél magasabb, illetve hogy az erdőké, továbbá a réteké alacsonyabb. Itt röviden szeretnénk kitérni a mára már elenyészett, feltehetően keleti eredetű szálláskertes vagy kertes településszerkezetre.39 A 18. századi térképeken még számos település esetében jól megfigyelhető kétbeltelkesség a Hajdúkerület települései körében tipikus volt. A lakóházak viszonylag kis alapterületű telkeken a belterület magját alkották, ahol csekély számú és kisméretű a gazdasági épületet létesítettek. A gazdasági épületek zöme és az állatállomány téli szálláshelyét biztosító szálláskert a lakóövezet mellett, többnyire azt körbeölelve, bizonyos esetekben attól távolabb, elkülönülten helyezkedett el.40 Diszkusszió A vizsgált terület nagy része tartozott az egyedi településtípusként kialakult állattartó mezővárosok határába.41 A gazdálkodásuk alapját jelentő 18. század végi földhasználati struktúra a szántóföld-állattartás-vízhaszonvételek közötti egyensúlyra utal, és szorosan kapcsolódott a domborzati, valamint az ezzel összefüggésben álló termőhelyi adottságokhoz. Ezt a benyomásunkat erősíti az az eredmény, hogy a szántóföldek és a jó, illetve kiváló termőhelyi adottságú területek aránya nagymértékű hasonlóságot mutat (7. táblázat, 4. ábra). Meg38 Primer vagy elsődleges produkció: a növényi biomassza növekedése. 39 Győrffy 1926. 40 Győrffy 1943. 41 Beluszky-Kovács 2011. 123. p.
