Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Pinke Zsolt - Pósa Patrícia - Mravcsik Zoltán - F. Romhányi Beatrix - Gyulai Ferenc: A hajdúsági várostérség agroökológiai adottságai
254 Városok és természeti erőforrások 7. táblázat. Földhasználatok százalékos megoszlása és a jó-kiváló termőhelyi adottságú területek aránya II. József korában Belterület Erdő Rét Szántó Szőlő Viz Összes Jó-kiváló termőhelyi adottságú terület % 0,7 5,1 35,6 38,8 0,7 19,1 100,0 33,3 Az I. katonai térképen ábrázolt szántóföldek kiterjedését és mintázatát összehasonlítva a jó, illetve kiváló termőhelyi adottságú területekével a két struktúra nagymértékű hasonlóságot mutat (4. ábra, 7. táblázat). Az I. katonai felmérés térképe alapján rekonstruált szántóföldi állomány kiterjedése (3688,3 km2) lényegében megegyezik a jó, illetve kiváló termőhelyi adottságú területekével (3193,5 km2). Az I. katonai felmérés térképén ábrázolt szántók 50,8%-a mutatott átfedést a jó, illetve kiváló termőhelyi adottságú területek poligonjaival, amelyek túlnyomó többsége, a katonai térkép szántóihoz hasonlóan, a hátságokon fekszik. Megfigyelhető továbbá, hogy a vízborította térszínek és a szántók közötti sávban a legelők pufferzóna-szerűen keretezik a vízmentes térszíneket. Az állattartás másik színhelyéül szolgáló belső legelőket a települések szomszédságában, többnyire azokat körbeölelve alakították ki. Debrecen hatalmas, (Hajdú)Sámsonnal együtt 118 000 ha kiterjedésű területén az I. katonai felmérés térképe alapján is megfigyelhető a város övszerü határhasználati rendje, amelyet a város történetével és gazdálkodásával foglalkozó szakírók több ízben kiemeltek.36 A Balogh István és Mazsu János szerint a 17. században, Orosz István szerint a 18. században végleges formájában megszilárdult földhasználati rendszer alapjai már a város határának késő középkori gyors növekedési fázisában is megfigyelhetők.37 A rendszer követi a Dél-Nyírség és a Tisza között elterülő Hajdúhát, Hortobágy kistájakat kelet nyugati irányban 75 km hosszúságú sávban átmetsző debreceni határ termőhelyi adottságait (3. ábra). A városhatár Dél-Nyírség kistájba tartozó keleti részén egyrészt egy nagykiterjedésű zárt erdőtömb, valamint szántók, rétek és ligetes szerkezetű erdők mozaikos szerkezete figyelhető meg (3. ábra). Ettől nyugatra a homokdombokon megült Debrecen belterületét a belső legelő és kiterjedt (>1000 ha) sző36 Balogh 1986; Orosz 1992; Beluszky 2001. 100. p; Mazsu 2012. 57. p. 37 Balogh 1986. 19. p; Orosz 1992. 75. p.
