Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Pinke Zsolt - Pósa Patrícia - Mravcsik Zoltán - F. Romhányi Beatrix - Gyulai Ferenc: A hajdúsági várostérség agroökológiai adottságai
Pinke - Pósa - Mravcsik - F. Romhányi - Gyulai: A hajdúsági várostérség... 237 ember természeti és társadalmi környezetével folytatott cserefolyamata”12 - és a döntően agártevékenységet folytató, illetve növényi és állati eredetű alapanyagokat feldolgozó preindusztriális emberi közösségeket az ökoszisztéma szerves részeként értelmezve,13 hosszú távú14 „felemelkedésük és válságuk” okai között a természeti tényezőkhöz való alkalmazkodási stratégiáik mellett élőhelyi adottságaikra is magyarázó tényezőként tekintünk. Célok Régészeti és történeti forrásokon elvégzett elemzésünkben arra keressük a választ, hogy milyen késő középkori és újkori gazdálkodási struktúrára utalnak forrásaink a Tiszántúl északi részén, ahol az állattartó alföldi mezőváros tekinthető tipikus településtípusnak?15 Milyen belső arányai mutatkoznak a földhasználatnak a modernizációt megelőző évszázadokban? Igaz-e az a megállapítás: „mivel az alföldi mezővárosok főleg állattenyésztést folytattak, ezért gabona behozatalra szorultak”?16 Kimutatható-e területi összefüggés a szántóföldi művelésre alkalmas területek és a vizsgált régió központi funkciójú településeinek késő középkori, valamint újkori előfordulásai között? Vizsgált terület A vizsgált terület magába foglalja a Tiszántúl északi részén fekvő Debrecen és a Hajdúság, az I. katonai térképen ábrázolt úgynevezett kishajdú települések és a Nagykunság határait, valamint e közigazgatási területek és a Tisza, illetve a Körös közé eső területsávokat. így a rekonstrukció egy természetföldrajzi és történeti szempontból is egységes, 9324 km2 területű, nagy kiterjedésű ártereket, alacsony homok- és löszhátságokat lefedő régióban válik értelmezhetővé (2. ábra). 12 Polányi 1976. 228. p. Idézi Gyurgyák 1986. 64. p. 13 Szabó-Hédl 2011. 14 Braudel 1996. 2. 403. p. 15 Beluszky-Ko vács 2011. 16 Kubinyi 2006. 166. p.
