Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Kincses Katalin Mária: Ökológiai háttér, vízrajzi adottságok és városi higiénia összefüggései Sopronban a 15-18. században
212 Városok és természeti erőforrások szere, s ezzel összefüggésben a köztisztaság állapota, ezért a vízfolyásokban, mocsaras határszakaszokban is bővelkedő Sopron esetében kézenfekvőnek kínálkozott e tényezők vizsgálata, melynek során - megelőlegezendő a kutatás végkövetkeztetését - a fent leírtakat nagyban árnyalni, sőt bizonyos tekintetben cáfolni lehet. A kérdés vizsgálatának fontosságára elsőként a magyar szakirodalomban - a régészeti kutatások kapcsán és szintén Sopron vonatkozásában - Holl Imre hívta föl a figyelmet, aki feltérképezte Sopron teljes középkori helyrajzát: falait, épületeit, árkait, csatornahálózatát, s már 1979-ben leírta, hogy a magyarországi középkor végi településtörténetnek egyik igen lényeges pontja a vízellátás és a csatornarendszer kiépülése.17 A történeti szakirodalomban ezután Kubinyi András az 1980-as évek első felében szentelt elsőként tanulmányt a városi vízellátás kérdésének.18 Pedig úgy vélem, hogy a tágabb földrajzi, vízrajzi, növényföldrajzi háttér, valamint a lokális vízellátási lehetőségek nemcsak egy-egy település kialakulásának helyét,jelölik ki”, hanem annak további infrastruktúráját, gazdasági életét, mindennapjait is meghatározzák, még a 19-20. században is, különösen pedig a megelőző évszázadokban, amikor a természeti viszonyok direkt módon és közvetlenül befolyásolták az életmódot. Sopron esetében a számos irodalmi előzmény és a szerencsés forrásadottság (legalább is a Kárpát-medence többi városához képest) segíti a téma kutatását. A vízrajz és a köztisztaság összefüggéseiről már készült néhány fontos forráskiadás és tanulmány is, amelyekre támaszkodni lehet.19 Ezeket kiegészítendő, a 15. századtól a város polgárai gyakorlatilag rendszeresen hagytak hátra olyan feljegyzéseket, amelyekből következtetni lehet az időjárási eseményekre, megörökítették a természeti csapásokat. A vízellátásról, vízbőségről avagy szárazságról, vízhiányról tudósító írásos emlékek, bár nem szisztematikus megfigyelésekről van szó, illusztrációként használhatók témánkhoz is.20 17 Holl 1979. 107. p. 18 Kubinyi 1984. 19 A közép- és kora újkorban sem a csapadékátlagokra, sem a patakok vízszintingadozása- ira vonatkozó, a 19. századtól már meglévő forrásokra nem támaszkodhatunk sem Sopron, sem más európai város esetében. Kiadott források: Rosner 1660; Hajnóczy 1739; Bél: Sopron vm. I. 29-141. p; Bél: Sopron vm. III. 187-200. p; Sopron Mon; Corp. Stat. Sopronra von. részei; MOE 1-3. von. részek; Házi 1982. I—II. Irodalom: Németh 1943; Boronkai 1959; Baracka 1961; Boronkai 1965, 1966; Schneider 1966; Boronkai 1967; Kincses 2000. 522-527. p; Kiss 2001; Majorossy 2003. (von. részek); Jankó- Kücsán-Szende 2010; Winkler 2011. 20 Ennek alapvető forrásműve, amelyet napjainkig használ és idéz a kutatás: Réthly 1962. és Réthly 1970. Lásd továbbá: Várkúti 1973; Tirnitz 1974.
