Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Kincses Katalin Mária: Ökológiai háttér, vízrajzi adottságok és városi higiénia összefüggései Sopronban a 15-18. században
210 Városok és természeti erőforrások kiadványok, amelyek Sopron szabad királyi város kormányzatának, működésének dokumentumait adják közre.5 Az európai városfejlődés történetében a 16-17. század a modem város és ezzel együtt a modem városkép megszületésének időszaka volt, Közép-Euró- pában ez a folyamat a 18. század első felében fejeződött be.6 Már az 1960-70-es évek kutatásai bizonyították, hogy a város feladatai megnövekedtek, funkciója kiszélesedett: megszületett a modem városvezetés, a kereskedelem fellendülésével tömegesen épültek ki a vásárterek. Átalakult a városkép: új középületek épültek a polgárok pénzén, a nemesek városokba költözésével paloták emelkedtek, immáron korszerű, átgondolt városrendezési elvek alapján szabályozták az utcahálózatot, a piac- és közterek elrendezését, megjelentek a közparkok is. Általánossá vált a közterek és a nagyobb utcák kövezése, és nem utolsó sorban kiépült a csatornarendszer.7 Ezzel összefüggésben, míg az európai városok tekintetében a nemzetközi szakirodalomban már az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején szemléletváltás figyelhető meg a középkori és kora újkori városok köztisztasági, higiéniai viszonyainak vizsgálata során,8 addig a magyar szakirodalomban csak a közelmúltban látható némi változás. Granasztói György a magyarországi városokat vizsgálva 1980-ban megállapította - éppen Sopront hozva föl példának hogy az utcák sárosak és piszkosak voltak, a szennyvíz akadálytalanul folyt végig rajtuk, így tisztaság, illetve városi higiénia mint olyan a korban nem létezett, s ez többek között a járványos betegségek terjedésének nagyban kedvezett. Ez a szemlélet napjainkig makacsul tartja magát. Ugyanakkor — részben köszönhetően a magyarországi történeti ökológiai kutatásoknak - előrelépés, hogy a természeti környezet, a városi köztisztaság a legújabb várostörténeti szakirodalomban a korábbinál hangsúlyosabb vizsgálati szemponttá vált.9 A másik probléma, hogy a középkori és a 16-18. századi viszonyokat gyakran összemossák, mintha egy fél évezred alatt a helyzet mit sem vagy alig változott volna. Mindkét felfogásra a legmarkánsabb példa az egyetemi oktatásban napjainkban is alapvető irodalomként 5 Házi 1941; Ember 1946; Mollay 1953. 47-52. p; Gutkas 1977. 152-153, 155-156. p; Kubinyi 1993b. 16-17. p; Kubinyi 1994. 75. p. Összefoglalóan: Tirnitz-Szakács 1996— 1997.1. k. 7-9. p; Házi-Németh 2005. 22-32. p; Szende 2006; Goda 2011. 6 Ennek első megfogalmazója a nemzetközi szakirodalomban: Mumford 1961, magyarul: Mumford 1985, különösen 275-276. p. 7 Granasztói 1960. 66-99. p; Mumford 1971; Gerő 1971. és Rausch 1981. tanulmányai; Benevolo 1994. 137-141. p. 8 Granasztói 1980. 209. p. A szemléletváltás nagyhatású úttörője: Webster 1979. Éppen a járványok terjedésének okait kutatva jött rá, hogy annak alapvetően más okai voltak, például az időjárás szélsőségei, a népesség élelmezhetősége stb. 9 Legújabban szép példa: Gera 2013.
