Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Gyulai Éva: Vizek és malmok Miskolcon a 15-18. században
Gyulai Éva: Vizek és malmok Miskolcon a 15-18. században 161 Nem tudjuk, mikor létesült a malomcsatoma, azt sem, hogy az emberi munkát mennyiben segítette a Szinva saját vízrajza, sőt, az is homályban marad, vajon középkori eredetű-e a malomárok, csak feltételezzük, hogy az ember már a középkortól tudatos alakító munkával segítette a malmok működését. A malomárok jogilag a református egyházhoz tartozott, hiszen vize a Papmalom felé folyt, és az egyház objektumánál egyesült a folyóval. Ebből arra következtetek, hogy eredetileg, még a középkorban az egyház ásatta a csatornát: nem eshetett nehezére, hiszen egész utcányi zsellére volt a templom melletti Papszeren, akiknek legfontosabb kötelessége az egyházi ingatlanok karbantartása volt. 15. térkép. A Szinva és Malomárok 1854-ben. Kéziratos térkép részlete ÖNB ALB 699h A malmok annyira fontosak voltak a tulajdonosok és a város gazdasága szempontjából, hogy a malomárokba, jól láthatóan, egyre inkább több vizet engedtek, mint amennyi az eredeti mederben maradt. Ezt igazolja az a tévedés is, amelyet a 19. század közepén a Miskolcról térképet készítő bécsi hadmérnökök elkövettek. 1754-ben ugyanis az említett Friedrich Beck hadnagy és kadéttársai nemcsak Miskolc környékéről, hanem a város belterületéről is készítettek egy 4 lapból álló kéziratos térképet, ehhez kapcsolódott az említett katonai-statisztikai leírás.29 A bécsi térképészek térképükön a malomcsatomához írták a Szin29 Miskolc város és Mindszent falu kéziratos térképe. Felvéve Friedrich Beck hadnagy vezetésével 1854-ben. (Plan der Stadt Miskolcz und des Dorfes Mindszent: in vier Blättern. Aufgenommen und gezeichnet unter der Leitung des Lieutenant Friedrich Beck durch
