Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Gyulai Éva: Vizek és malmok Miskolcon a 15-18. században

160

Városok és természeti erőforrások

Malomárok és Vízköz

A malmok vízrajzához szorosan hozzátartozik a Szinva és a város diósgyőri oldalán elváló malomárok kérdése. Egyébként ez a malomárok ugyanúgy nyomtalanul eltűnt, mint a Sajó folyó. A hatalmas Vízköz, vagy „a két Szinva között”27 nevű szigetet alkotó folyó és a malomvíz már a város első, Hazael- féle térképén (1759) is jól kivehető, valamint az is, hogy a Szinva felső folyásán a malomárokra építették a malmokat a 18. században, majd a város közepén, a Papmalmánál egyesült a malomvíz a főmederrel, és innen már a Szinva forgatta a malmokat. Ez a sziget egyébként maga is több szigetre oszlott, amelynek területét az 1780-as évektől telekosztással népesítette be a város.28

14/1-2. térkép. A Vízköz (Malomárok) az 1854. évi térképen (részlet, ÖNB KA 97262) és a II. katonai felmérésen (1860 k.)

27 BAZML IV. 1501/a 63. köt. ÍOO.

28 Gyulai 2000/a. 108. p.