Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Fábián Borbála: Kertek és városok. Egyesületek a városok természeti környezetének átalakításáért
116 Városok és természeti erőforrások Ezeknek a problémáknak a jelentős része (kölcsöntörlesztés, védekezés, napszám) már fennállt 1911-ben is, amikor az egyesület államsegélyért folyamodott a földművelésügyi minisztériumhoz. A bajai kertészsegéd-iskola igazgatója, Németh József fökertész akkor így látta az egyesület helyzetét: „nem rendelkezik a szükséges forgó tőkével és vezetőségében nincs meg a kellő szakértelem a kertészeti ügyvitel megfelelő irányítására és vezetésére, tekintettel továbbá arra, hogy az eddig alkalmazott főkertészek - megfelelő szakértelem hiányában - nem feleltek meg a kívánalmaknak: az egylet nagy kiterjedésű telepe nagyon el van hanyagolva, minélfogva alig jövedelmez valamit. Megrendeléseiket a legtöbb esetben csak úgy képesek fedezni, hogy a megrendelt faiskolai terményeket más faiskolákból szerzik be és sok panasz hallatszik az egyleti faiskola megbízhatósága ellen.”67 A városi közgyűlés mind a 44 tagja megszavazta a Rezső-telep megmaradt 9 kát. hold 1445/1600 négyszögölnyi részének városi tulajdonba vételét, ahol gyümölcsfatenyésztéssel fognak foglalkozni.68 A város 1917. március 22-én vette át a Rezső-telepet, amelyen a két világháború között a városi kertészet működött, és itt volt a városi kertész, Alexy Dezső lakása is. A „hírős város” szépítője: A Kecskeméti Városszépítő Egyesület 1. A kecskeméti kertek és az utcakép Kecskemét városfejlődése egészen másként alakult, mint Bajáé. A 18. századból nem ismerünk olyan térképet, amelyen a város zöldellő határa és belterülete látszódna, mivel a települést homokbuckák vették körbe. A 18. század közepén a városi magisztrátus még arról intézkedett, hogy a lakosok a városárok mellé élőfákat is ültessenek, mert az árok ettől tartósabb, erősebb és ékesebb lesz. Más források szerint a sánc belső részén tövises sövény volt.69 A város körüli gyümölcsösök kialakulására utal, hogy 1807-ben szigorú rendeletet hoztak az oltvány fát ellopok ellen.70 1792-ben kezdtek a város környékén erdőt telepíteni a futóhomok megkötésére, a lakosok között pedig homokos földeket osztottak, amelyek felét szőlővel lehetett beültetni. 1812-1840 között 4074 holdat erdő, 1600 holdat szőlő telepítésére osztottak ki földet a 67 MNLOL KI84 40006/1912. 68 MNLBKMLIV.1401 1917. évi jkv. töredék 33. sz. 30-31. p. 69 Entz-Genthon-Szappanos 1961. 83. p. 70 Kecskeméti szabályrendeletek 1991. 76. p. és 150. p.
