Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Fábián Borbála: Kertek és városok. Egyesületek a városok természeti környezetének átalakításáért
Fábián Borbála: Kertek és városok 115 8. Az egylet feloszlása Az 1914. március 8-i egyleti közgyűlés határozata szerint az egyesület felajánlotta vagyonát a városi tanácsnak, azzal a kikötéssel, hogy ezt „gyümölcstermelésre, fatenyésztésre és faiskolák létesítésére” kell használni. Az egyesület tagjai közül ezzel többen nem értettek egyet, és fellebbeztek a határozat ellen. Az I. világháború kitörése azonban nagyban nehezítette az egyesület működését, amelynek ekkor már jelentős adósságot kellett kezelnie. 1916-ban ezért úgy döntöttek, hogy a terület nagyobb részét (30-32 holdat) eladják, és csak a fennmaradó részt ajánlják fel a városnak, mivel ebben az esetben nem a hitelezők fogják elárverezni az egyesület ingatlanjait. Ez a döntés a város számára is előnyös lehetett, mert így az 1914-ben felvett városi kertésznek is megoldódott a lakhatása.65 Az egyesület utolsó elnöke, Jós István a következőkben látta az egyesület feloszlatását előidéző körülményeket: „A pusztulás okát más körülményekben is keresem: 1. ) abban, hogy a telek, vagy mondjuk a Rezsőtelep kelleténél nagyobb volt, oly nagy volt, hogy azt az egyesület nem birta megművelni s kellőképen kihasználni; 2. ) abban, hogy a gazdasági viszonyok váratlanul és gyorsan megváltoztak, drágább lett a napszám, és egyre kevesebb a munkaerő; 3. ) abban, hogy a telkek kölcsönvett pénzen voltak összevásárolva s csakhamar eljött az idő fenti okoknál fogva, hogy a kertészet a kölcsön kamatait sem bírta fizetni; 4. ) abban, hogy a szomszéd városokban, pl. Cegléd, Szabadka, Palics, Kalocsa, Szeged s. t. b. városokban magánkertészetek keletkeztek, a melyek a biztos megélhetés okából is, tehát a magok javát tekintve, nemes gyümölcsfatenyésztéssel ez idő szerint is nagyobb sikerrel foglalkoznak. Versenyre keltek a bajai gyümölcsészeti egyesülettel, de legerősebb versenyzője támadt a bajai áll. Kertmunkás — illetve kertészsegéd-isko- lában és a bajai áll. Tanítóképző-intézeti kertészetben is;5. ) abban, hogy több éven keresztül egymásután a fagy teljesen tönkretette a gyümölcstermést s ebből bevételünk nem volt;6. ) abban, hogy a talajvíz csodálatos módon már több év óta teljesen elárasztja a Rezsőtelepet, elpusztította és pusztítja a növényzetet.”66 (kiemelés tőlem F. B.) 65 MNL BKML IV. 1407.b. 4916/1917. 66 MNL BKML IV.1407.b. 4916/1917.
