Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Műhely - Antal Tamás: A szegedi királyi biztosság közjogi háttere. Adalék Szeged dualizmuskori közigazgatás-történetéhez (1879-1883)
268 Műhely 3. A törvények végrehajtásáról A minisztertanács 1879. május 18-i ülésén mutatta be Tisza Kálmán a Szegedre küldendő királyi biztos részére adandó utasításnak a belügyminiszteri hatáskört érintő részeit. A tervezetet a megjelentek jóváhagyták azzal, hogy az alája rendelt állami tisztviselők fegyelmi kérdéseivel összefüggő hatásköröket nem célszerű teljes mértékben a biztosra ruházni, ezért akként döntöttek, miszerint a királyi biztos halasztást nem tűrő esetben felfüggesztheti - szó szerint: „eltilthatja” - az adott köztisztviselőt, de a vele szembeni további intézkedés joga az illetékes miniszterhez tartozik. A bírákra e rendelkezések nem vonatkoztak. A közlekedési, a pénzügy- és az igazságügyi minisztereket egyúttal megbízták az utasításból az ő hatáskörüket érintő részletek kidolgozásával - mellyel május 29-re mind elkészültek —, valamint az utóbbit a kisajátítási törvény életbe léptetéséhez szükséges különálló utasítás elkészítésével.48 A biztos mellé beosztandó segédszemélyzet tekintetében a kormány úgy döntött, hogy a belügyminisztérium részéről a szegedi főispánon kívül egy a városi ügyekben jártas miniszteri titkárt, egy fogalmazót és egy fogalmazó gyakornokot, valamint a bizalmas levelezésekre egy irodatisztet; a közmunka és közlekedési minisztériumtól a szükséges számú mérnökön kívül egy magasabb rangú s a városokra nézve tapasztalattal bíró „műszaki közeget” és egy fogalmazót; az igazságügyi minisztériumból a jogi ügyletek megbírálására egy „ügyészségi közeget”, továbbá a pénzügyminisztériumból egy számtanácsost, s még néhány számvevőségi alárendelt tisztviselőt kell kirendelni. Az illetményezés vonatkozásában a királyi biztosnak a lakásán kívül ezerforintnyi havidíj, a kinevezendő tanács tagjainak tíz forint napidíj és ingyenes vasúti menetjegy volt adandó, a rendes állami tisztviselők pedig a kiküldetési idejükre napidíjjal voltak ellátandók.49 A május 29-i kormányülésen a miniszterelnök bemutatta a megjelenteknek a királyi biztosnak jelölt Szabadelvű párti képviselőt és egyben testvéröccsét, Tisza Lajost - akit az uralkodó május 31-én ki is nevezett -, valamint pontosították a felfüggesztett tisztviselők helyettesítésére irányadó, az előző minisztertanácsi ülésen szóba hozott szabályokat. A biztosi tanácsnak a kormány által kinevezendő kilenc tagja közül nyolc személyéről (Jankivocs Miklós, Horváth Gyula, Bakay Nándor, Végh Aurél, Komjáthy Béla országgyűlési képviselők, Dobó Miklós Csanádi egyházmegyei kanonok, Tallján Béla törökkanizsai fő48 MT Jkv. 1879. május 18. 1. pont (3-5. p), május 29. 2. pont (4-6. p); KÉRINGER 2010. 7-8. p. 49 MT Jkv. 1879. május 18. 2. pont (5-7. p), június 3. 20. pont (18-19. p); NAGY-VÁGÁS 1991. 164. p.
