Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)

Műhely - Antal Tamás: A szegedi királyi biztosság közjogi háttere. Adalék Szeged dualizmuskori közigazgatás-történetéhez (1879-1883)

Antal Tamás: A szegedi királyi biztosság közjogi háttere ...

269

szolgabíró és Rónay Béla csongrádi földbirtokos) szintén határoztak. Június 3-án a szegedi elszállásolásuk költségének állam általi fedezetéről született döntés.50 Annak elhatározását, hogy a városban teljesített hivatalos munkálatok és megtett intézkedések folytán az állampénztárból kifizetett összegekből mennyit kell Szeged közönségének visszatérítenie, későbbre halasztották.51

A biztosi tanács kilencedik tagja Szemző Gyula országgyűlési képviselő, a három szegedi delegált pedig - a törvényhatósági bizottság általi választás alapján - Pálfy Ferenc polgármester, Szluha Ágost th. bizottsági tag és Rosenberg [Rósa] Izsó ügyvéd lett. (Jelöltek voltak még Fodor István, Zsótér Andor, Pillich Kálmán, Wagner Károly, Réh János és Polczner Jenő helybeli polgárok is; 1880 februárjában Bakay Nándor helyébe Pillich lépett.52) E tanács belső szerkezetét tekintve öt ügyosztályban (Stosser József, Kállay Albert, Bulyovszky Aladár, Lechner Lajos és Laczkovics József vezetésével) s egy irodával működött, amelyek június 14-én kezdték el a testületi munkát egy a királyi biztos által kiadott ügyrendi utasítás szerint.53 Tisza Lajos munkáját különösen Lechner Lajos és Kelemen Mór miniszteri osztálytanácsosok, illetve Kállay Albert miniszteri államtitkár segítette. A biztosság hivatalát a Zsótér- házban rendezték be.54

Témánk szempontjából lényeges végezetül a királyi biztos tényleges hatáskörét részletező miniszterelnöki utasítás, amelyet 1879. június 7-én és 8-án tett közzé mindkét helyi napilap.55 Mivel forrásértéke jogtörténetileg jelentős, és mert a szegedi fogadtatását közismerten az erőteljes bizalmatlanság hatotta át,56 ezért szó szerint közöljük.

50 MT Jkv. 1879. május 29. 1-3. pontok (3-7. p), június 3. 4. pont (5-6. p). Tisza Lajos kinevezéséhez lásd még: KOZÁRI 2003. 429—431. p.

51 MT Jkv. 1879. június 19. 30. pont (53-55. p). Lásd ehhez az 1880. évi XX. te. 20-38. §-ait és az 1889. évi XXXI. te. 2-10. §-ait!

52 SZABÓ 1929. III. kötet 60-62. p, NAGY-VÁGÁS 1991. 163. p.

53 Részletesen lásd: SZINAI 1973. 503-505. p; NAGY-VÁGÁS 1991. 164-165. p; DÓKA 2010.219-220. p.

54 ÚJLAKI 1910. 12-13. p.

55 SzN 1879. június 7. (125. szám) 2. p; SzH 1879. június 8. (69. szám) 1-2. p; vö. KÉRINGER 2010. 7-8. p, ahol az utasítás 1879. május 18-i előkészítő, a véglegesnél részletesebb fogalmazványa olvasható.

56 A szegedi kis királyság. SzN 1879. június 8. (126. szám) 1. p. A hivatkozott vezércikk írója ,,-th” megjelöléssel feltehetően Mikszáth Kálmán volt.