Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Műhely - Antal Tamás: A szegedi királyi biztosság közjogi háttere. Adalék Szeged dualizmuskori közigazgatás-történetéhez (1879-1883)
Antal Tamás: A szegedi királyi biztosság közjogi háttere ... 259 a) A szegedi királyi biztosról Időben fontosabbnak a királyi biztosi intézmény minősült. Az ezt tárgyazó javaslatot a közigazgatási bizottság már másnapra véleményezte Sztojkovics Péter (SzP) elnökletével, és megfogalmazta lakonikus jelentését, amelyben a bizottság kis módosításokkal elfogadásra ajánlotta a beterjesztett, tíz rövid szakaszból álló szövegezést. E módosítások közül az első a 2. §-t érintette, látszólag csekély mértékben, azonban jogilag mégis figyelemre méltó: az eredeti szövegváltozatban a Szeged által a biztosi tanácsba delegált három személyt a város közönsége (közvetlenül) választotta volna, a bizottsági verzióba azonban a közgyűlés (a törvényhatósági bizottság) általi megválasztásuk került. A 3. § első mondatába a nem szakszerű „központból” szó helyére a „ministeriumok kebeléből” kifejezést ajánlották beiktatni. A biztos hatáskörét érintő 5. §-t helyenként - főleg az a) pontjában - ugyan átfogalmazták, a c) pontot pedig ketté is osztották, de a tartalmát érdemben nem javasolták megváltoztatni. Ugyanígy jártak el a következő szakaszok esetében is. Lényeges módosítást csak a 8. §-on kezdeményezett a bizottság: a hallgatólagos kormány általi jóváhagyásról rendelkező eredeti második bekezdést - amelynek szövege így fogalmazott: „ha rájuk [ti. a felterjesztésekre] vonatkozólag 8 nap alatt észrevétel nem tétetik, véglegesen megállapítottnak tekintetnek” - mellőzendőnek vélték, továbbá a 9. §-ban az állam által viselendő kiadások körét szorgalmazták a királyi biztos kiküldetésével felmerülő költségekre szűkíteni szemben a korábbi, tágabban értelmezhető megoldással.17 A képviselőházban a május 12-i plénumon vették tárgyalás alá a javaslatot. A közigazgatási bizottság előadója, Taray Endre (SzP) tartotta az expozét, amelyet többek között e szavakkal kezdett: „meghatottan láttuk a nemzetek erkölcsi emelkedésének fényes jelét abban, hogy egy városnak szerencsétlenségénél a részvétnek érzete nem csak több országban, de több világrészben is egyszerre lobbant fel, s küldé segélyét enyhítni a nyomort, növelni a mentés erejét.” Ennek nyomán az országgyűlés első feladatának tekintette a köszönetét hangoztatni azon országok „nemeskeblű polgárai” felé, akik a segélyek eljuttatásában részt vállaltak. A második feladata volt közreműködni Szeged helyreállításának nagy és nehéz munkájában. Ennek kezdetét jelentette az asztalon lévő javaslat azért, hogy gyors, erélyes, sikeres és célszerű legyen az állam hozzájárulása a rekonstrukcióhoz. „A királyi biztos teljhatalma erélyes működésének sikert biztosít; a melléadott biztosi tanács megóvja őt a tévedésektől” - indokolta az 17 KHI 1878-81. VII. kötet 220. szám 311-312. p;KHN 1878-81. V. kötet 380. p.
