Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Nagy Janka Teodóra: "Ítéltetett Makó Város Bírája és Tanácsa által…" Normakövetés és normaszegés Makó népi jogéletében (1781-1821)
Nagy Janka Teodóra: „ítéltetett Makó Város Bírája és Tanácsa által. 131 tekintette bűncselekménynek, hanem olyan Janus-arcú cselekménynek, amelynek büntetőjogi és magánjogi következményei egyaránt lehettek.28 Jól tükrözi ezt a makói városi bíróság joggyakorlata is, amelyben szóbeli sértéssel (becsületsértés, becstelenítés, rágalmazás, szidalmazás), testi sértéssel (kisebb hatalmaskodás), továbbá károkozó cselekményekkel megvalósuló ügyeket egyaránt találhatunk. A szóbeli sértés lehetett becsületsértés (vagy ahogy a korabeli iratokban szerepel: „betstelenítés”), szidalmazás és rágalmazás. Vecsei Mária, Csősz Péter kerékgyártó felesége például sértőnek, becstelenségnek tartotta hogy „menyasszony hírét költötték”. Amikor 1806 adventje előtt Szabó András házánál Csősz Sámuel lakodalmán járt, Szabó Sámuel felesége, Tolnai Kata „oly gyalázatos hirt költött, hogy a panaszló menyasszony volt, a mely szó magában gyalázatosságot foglal, mert annyit tesz, mintha a férj in kívül mással közösködött volna”.29 30 Filep Péter gyalázásnak tartja, hogy Paku Péter felesége a kútnál azt mondta rá: „a fene egye meg, ne tsak meg egye - reszelje.”50 5. Testi sértés (kisebb hatalmaskodás) A delicta privata körébe tartozó kisebb hatalmaskodások gyakori esete volt a verekedés, a másik fél jogos ok nélküli bántalmazása, amelyet ha vérzést, sebet, orvosi költségeket okozott, testi sértésnek tekintettek. Szabó Márton panaszolja, hogy Bója József és felesége őt és feleségét „nem tekintvén hogy öreg és roskatt, minden tagjára reszketős öreg ember, a földhöz vágta, a felesége pedig ennek a feleségit göröngyei hajigálta”. Megverésének oka egy helyi szokás, jogszokás megsértése volt: Bója „a töltésen magának kocsi utat csinált, ahol soha nem volt, nem is lehet.” Szabó Márton ellenezte ezt, és figyelmeztette a régi szokások megtartására. Bár Bója az esküdtek előtt azzal védekezett, hogy az öreg eleséséhez semmi köze, hisz ő csak a kapát vette ki a kezéből, szavait nem vették komolyan, szigorúan megbüntették.31 28 Homoki-Nagy Mária a szóbeli sértések (iniuria) döntő súlyát tapasztalva Szentes mezőváros joggyakorlatában felveti egy magánjogi megközelítés megalapozottságát. (HOMOKI- NAGY 2002. 212. p. 2004.) Mivel Makó mezővárosban a tettleges becsületsértések igen nagy számban és arányban fordultak elő e tárgykörben, egyetértve a magánjogi megközelítés oldaláról felhozott érvekkel, a rendszerezés szempontjából a szakirodalom büntetőjogi megközelítését követjük. 29 ML Makó V.lOl.b.l. 1805-1807. 30 ML Makó V.lOl.b.l. 1805-1807. 36. p. 31 ML Makó V.lOl.b.l. 1805-1807. 39. p.
