Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)

Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Nagy Janka Teodóra: "Ítéltetett Makó Város Bírája és Tanácsa által…" Normakövetés és normaszegés Makó népi jogéletében (1781-1821)

132 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben 6. Károkozás A jogalanyok felelősségének sajátos formáját jelentették a vagyon ellen irányu­ló, legváltozatosabb tényállásokat magukban foglaló erőszakos cselekmények. Ezek gyakorta más cselekményekkel együtt valósultak meg (például lopás, tűzokozás, mezei kártételek), de előfordultak szerződési kötelezettség megsze­géséből, be nem tartásából adódó kártérítési ügyek is. Gyakori volt a lopással megvalósított károkozás, amely esetében vagy elegendő volt az okozott kár teljes mértékű megtérítése (az elkövető anyagi helyzetére tekintettel legfeljebb némi haladékot adva), vagy a körülményekből következően, illetve az eset sú­lya miatt büntetés is kiszabásra került. Galló János ügyében például a bírák úgy találták, elegendő az ellopott sertés árának megtérítése, és a 6 forint megfizeté­sére még haladékot is adtak.32 Az iskola előtti kút a közösség tulajdonát képező vödrének ellopása miatt viszont a kártérítés megfizetése mellett nyilvánosan végrehajtandó pálcabüntetésre is ítélték az elkövetőt.33 Károkozó cselekménynek számított például a hatalmaskodások körében az ingóságok szándékos vagy gondatlan megrongálása - miként ez kitűnik egy 1811 novemberében a lakodalom részletes leírásával fűszerezett ügyben ho­zott döntésből is. „Farkas István Hegedűsnek az a panasza lévén, hogy ezen hónapnak 3ik napján Pilkó Sándornál a fija lakadalmában fogadott muzsikás lévén negyed magával, midőn a Templomba Esketésre ment a Násznép, ők is el mentek a Násznagynak, Marsán Demeter parantsolattyárul és az utczán végig muzsikáltak: midőn pedig már a Parochia udvarában voltak, egy almát a földrül fel akarván venni Rúzsán László nevű legény is oda ugrott hogy az almát tölle el kapja, melly közben ötét a falhoz taszítván az Hegedűje, mely az hóna alatt volt a mellyet 90 fton vett, el tört, melynek reparátiójáért Patskó György asztalos 15 ftot kér. Melly dologban a lett a végezés: Hogy mivel az ez előtt volt szokás szerént a midőn a Menyasszony házához szoktak menni, hogy azt a vőlegény házához vigyék, az uttzákon nagy sereggel, muzsikával és lármával szoktak menni, jönni, mely által a meg borosodott legények sokféle botránkozást és helytelenséget szoktak el követni. Ennek el távoztatására tehát az a Rendelés lett, és mind az három rendbéli Eklésiáknál bé vétetett, s ki hirdettetett, hogy az Esküvés után, a Templomtól vitessen a menyasszony a Vőlegény házához, a hol pedig ez a Rendelés meg nem tartatik, a Násznagy tartozik mind a kárról felelni, mind a botránkozásért büntetést szenyvedni. Itten tehát Marsán Deme, a ki mint Násznagy a Násznépének igazgatója volt, tartozik az Hegedűben esett 32 ML Makó V.lOl.b.l. 1805-1807. 60. p. 33 MLMakó V.lOl.b.l. 1805-1807.

Next

/
Thumbnails
Contents