Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - J. Újváry Zsuzsanna: Házasság és házasságtörés, paráznaság a 16-17. századi Kassán
J. Újváry Zsuzsanna: Házasság és házasságtörés, paráznaság ... 63 általában nem a pozitív, jutalmazó értelemben fejtette/fejti ki hatását, hanem a negatív, a normabontó cselekedetek jogkövetkezményeit fogalmazza meg, hiszen ezáltal kényszeríti ki a szabályozott és az előírt magatartások, normák követését és a nem jogszerű magatartások szankcionálását.13 Abíró a közösség elöljárójaként a magisztrátus tagjaival együtt ítélte meg az elébe került ügyeket. A korábbi korszakokban az erkölcsi és a jogi megítélés sokkal közelebb állt egymáshoz, mint napjainkban; a normarend hallgatólagosan elfogadott értékei szerint - tisztes családi élet, hívő erkölcsös magatartás - kellett élni a közösség tagjainak, különben elítélték őket.14 Az emberi létezés keretét, vagyis az élet- és a vagyonközösség alapvető kereteit a házasság adta/adja meg.15 A római jogalkotás Augustus korában lépett fel először a család védelmében.16 A feudális társadalomban is fő szempont volt a család védelme; mind a jobbágyok, mind a szabad királyi városi polgárok, mind a nemesek között, minden társadalmi rétegben. Nem véletlen, hogy a városi polgárjog elnyerésének a szabad királyi városokban, így Kassán is több feltétele volt. Köztük igen fontos szerepet játszott nemcsak a tisztességes származás és foglalkozás, hanem az illető felnőtt férfi nős volta is. Ha még nőtlen állapotú volt, a városi polgári eskü letételekor azt is meg kellett ígérnie, hogy egy év és egy napon belül megnősül. A városi protokollumokban nem kevés feljegyzés található arról, hogy egyes polgárok még nem nősültek meg, noha már régen letelt az arra engedélyezett időkeret - ezért erre figyelmeztetni kell őket. Az 1607:34. számú kassai statútum ismételten kimondta a házasságra lépés kötelezettségét, ami egyúttal - véleményük szerint - a fajtalankodásnak is gátat szab.17 Az 1703:3. cikkely pedig ekként szól: „az új concivisek esztendő alatt compelláltassanak [erőltessenek] a házasságra; mivel példák vannak, hogy némelyek három-négy esztendeig itten lakván, az után fogják magokat és elébb állnak.”18 Miért volt olyan fontos az emberi közösségekben a nősülés, a házasságban élés, hogy azt az adott korban rendeletekkel is szabályozzák? Ez egyrészt az emberi kapcsolatok természetes velejárója, hiszen a család az a legkisebb társadalmi közösség, amely nemcsak párkapcsolatot jelent, s biztosítja az utód13 MEZEY 2002. 243. p. 14 MEZEY 2002. 244. p. 15 SZENDE 2005. 297-298. p. 16 Ez elsősorban a rokonházasságot, a tiltott házasságot, a vérfertőzést, a házasságtörést, a rangon aluli házasságot, a bigámiát, a szöktetést és a nőrablást büntette. ZLINSZKY János 1991. 130. p. Idézi: MEZEY 2002. 246. p. 17 KOLOSVÁRY 1890. 1607:34. 147. A statútum cikkelye az „unordentlichen leben” kifejezéssel él. KOLOSVÁRY 1890. 1703:3. 332. p. 18
