Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Gulyás László Szabolcs: Írott szabályok és íratlan normák a 15-16. századi mezővárosi kereskedelemben
Gulyás László Szabolcs: írott szabályok és íratlan normák a 15-16. századi... 37 A kereskedelem legfontosabb szabályai és a leggyakoribb szabályszegések A vásároknak volt egy belső, a mezőváros vagy a földesúr által felügyelt kereskedelmi szabályzata, illetve viselkedési normarendszere. A középkori források sajnos csak ritkán említik, annál többször szerepel viszont ilyen adat a kora újkori mezővárosi statútumokban. Úgy tűnik, a vásárok helyi szabályrendszere alapvetően belső, spontán fejlődés eredményeképpen, ugyanakkor hasonló logika alapján alakult ki Európa különböző területein. Legfontosabb jogi elveik ezért párhuzamot mutatnak.37 Ezek közül számos országosan is megjelent, még ha néha módosult formában is. Részét képezte többek között a vásár időtartamának meghatározása. A hetivásár általában délig vagy estig tartott, a jelentősebb településeken olykor már az előző nap estéjétől lehetett adni-venni a termékeket. A mise idejére a kereskedelmet tiltották. Sokadalom esetében a szabad vásár időtartama hosszabb is lehetett. Előfordult, hogy a vásár napja előtti és utáni tizenöt nap volt, mint például Debrecen 1407. évi kiváltságában.38 A vásár kezdetét a városi gyakorlatban a szabad vásárt jelző zászló kitűzése jelezte.39 Mezővárosok kapcsán a vásári zászlóra vonatkozó adatot nem sikerült találnunk ugyan, de valószínűleg itt is hasonló módon jelezhették az adásvétel megindulását. Szintén széles körben elterjedt rendelkezés volt, hogy a vásárok idején a vásáron kívül nem lehetett kereskedni, nehogy a vásár birtokosa elessen a vámbevételtől.40 A kereskedők védelme is alapvető elv volt: sem a vásáron, sem jöttében, sem pedig mentében nem lehetett a vásározó kereskedőket megtámadni. A hetivásárok esetében a vásárt követő napra is vonatkozhatott a kereskedők személyének és javainak a vásár előtti napon kezdődő védelme, amely így összességében általában három napra volt érvényes.41 A védelem mindenkit egyformán megilletett. Remek példa erre hogy 1410-ben Zsigmond király a Kapi mezővárosban tartott vásár szabályaiban mindenkinek biztosította a vásáron való részvételt, még a gonosztevőknek is, amennyiben tettüket nem a 37 TRINGLI 2010. 1291. p. 38 ZSO II. 5224. sz; WEISZ 2012. 34-36. p. 39 WEISZ 2012. 25-26; Vásári zászlóról van szó Sopronban, 1455-ben: HÁZI 1931. 174, 178, 181. p, illetve Kolozsvárott, 1488-ban: „et signanter in diebus fori, donec vexillum civitatis erectum steterit”. JAKAB 1870. 285. p. 40 TRINGLI 2010. 1303-1305. p. 41 WEISZ 2012. 23-24. p.
