Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Recenziók - Kocsis Aranka: Magyar faluk és magyar falusiak a szlovák fővárosban. Városiasodás és etnicitás a 20. századi Pozsony szélén Ismerteti: Bálint Angelika
Kocsis Aranka Magyar faluk és magyar falusiak a szlovák fővárosban. Városiasodás és etnicitás a 20. századi Pozsony szélén Pozsony, 2011. Kalligram. (Pozsony város történetei) 141 p. Pozsony múltjának vizsgálatát a 20. században a nemzeti szempontú megközelítés jellemezte, ahogy azt Elena Mannova az Agentura Pacis Posonium Egyesület kutatóinak programadó tanulmánykötetében megjelent írásában is hangsúlyozta. A magyar, német és szlovák identitás, továbbá a politikai és ideológiai célkitűzések határozták meg a történészek témaválasztását, valamint a kutatások perspektíváját is.“ Jelen kötet egy olyan tudományos kezdeményezés része, amely ezzel a nemzeti narratívával szemben, társadalomtörténeti módszerek alkalmazásával tárja fel Pozsony történelmét. Kocsis Aranka munkája egy olyan könyvsorozat részeként jelent meg, amelynek célja egy-egy kérdéskör részletes elemzése. A szerző kutatási területe a népművészet mellett a társadalomnéprajz, de könyvében ezúttal a történeti látásmód is jelentős szerepet játszik, így munkája interdiszciplináris megközelítést ígér, amely a néprajz, a történettudomány és az antropológia eszközeit egyaránt alkalmazni kívánja. Kocsis kutatásainak helyszíne Pozsony agglomerációja. Az urbanizáció nemzeti identitásra gyakorolt hatásait vizsgálja a főváros közvetlen szomszédságában fekvő, majd 1972-ben a városhoz csatolt települések magyar etnikumú közösségeiben. A Pozsony környéki falvak fővároshoz való csatolására utal a könyv első olvasásra ellentmondásosnak tűnő címe is. Időtartamát tekintve a mű csaknem egy teljes évszázadot fed le. Kezdőpontja az a mozzanat, amikor Pozsony régióközponti szerepet betöltő városból az újonnan megalakult Csehszlovákia szlovák országrészének fővárosává válik. A történeti emlékezet és az identitás változásainak bemutatása révén az elemzés a 21. század első évtizedével zárul. A szerző kutatásának középpontjában egy olyan közösség áll, amelynek többirányú változáshoz kell igazodnia. A két világháború között az urbanizáció folyamatának hatására átalakul a falubeliek életmódja, ezzel egy időben pedig politikai és közigazgatási szempontból is új viszonyok jelennek meg. Pozsony vonzáskörzetének kiszélesedése miatt folyamatos a bevándorlás, ebből következően a munkásság egyre nagyobb számban képviselteti magát a korábban mezőgazdaságból élő településeken. Az 1945-1949 közötti években az erőszakos migráció hatására a korábbi lakosok egy részét szlovák nemzetiségű csoport váltja fel. Mindezen folyamatokat a nyelvhasználat változása kíséri. Kocsis kérdésfeltevése az etnikai homogenizálódás kialakulására irányul. Feltételezése szerint a nyelvvesztés a nemzeti identitás gyengülését idézi elő, és * * MANNOVÁ, ELENA: Pozsony historiográfiája. Egy multietnikus város múltjának differenciált bemutatása a 19. és a 20. század politikai fordulatai után. In: Fejezetek Pozsony történetéből magyar és szlovák szemmel. Pozsony, 2005. 48^t9. p. Kalligram. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV IX. 2014. 315-318. p.
