Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Recenziók - Rigó Róbert: Elitváltások évtizede Kecskeméten (1938-1948). Ismerteti: Berecz Anita
Rigó Róbert Elitváltások évtizede Kecskeméten (1938-1948) Budapest—Pécs, Kronosz Kiadó, 2014. 430 oldal. A hazai, helyi elit már több évtizede a történészek és szociológusok figyelmének középpontjába került. A vizsgálatok a virilis listák iránt Vörös Károly és Gyáni Gábor kutatásai nyomán megnövekedett érdeklődéssel vették kezdetüket. Az elit korántsem egységes és egyszerű kérdésének történeti vizsgálatai közül Szakái Gyulának a győri gazdasági elit életutakon keresztül is ábrázolt átalakulásával foglalkozó munkáját emelem ki. Takács Tibor pedig, kitágitva a helyi elit fogalmát, a városi képviselő testületre, illetve a várospolitikára helyezte a hangsúlyt az elit meghatározása során. A tágabb értelemben vett történeti elit, azon belül az értelmiség és kifejezetten a tudáselit vizsgálatában pedig mindenképp említésre méltó Kovács I. Gábor és Huszár Tibor munkássága. Rigó Róbert, a Kecskeméti Főiskola docensének 2014 elején megjelent könyve is illeszkedik az ilyen irányú kutatások sorába, azonban módszereit tekintve jelentősen elkanyarodik azoktól, és új vizsgálati szempontokkal dolgozik. Az Elitváltások évtizede Kecskeméten (1938-1948) című kötet kiindulópontként szintén a város viriliseinek listája alapján mutatja be a két világháború közötti időszak elitjét, azonban ezt követően a szerző számos, nagyrészt még feltáratlan levéltári forrást von be az elemzésbe. A szerző, az általa készített interjú mellett a korabeli körzetvezetői jelentéseket, igényléseket, jegyzőkönyveket, népügyészségi iratokat használta fel, az azokból származó idézetek a főszövegbe ágyazódnak. Rigó Róbert könyve a német, majd a szovjet megszállást követően szinte pár év leforgása alatt radikálisan kicserélődött kecskeméti elit forgandó sorsára fordítja a figyelmet. A könyv arra keresi a választ, hogyan zajlott le ez a gazdasági megsemmisítés, kifosztás. A szerző bemutatja a fluktuáció mértékét, a vagyoni átrétegződés és a javak átjátszásának folyamatát. A kibontakozó élettörténeteken keresztül rávilágít a város társadalmi életében betöltött pozíciók és a tulajdonviszonyok többszöri átalakulására is. Az országszerte hasonlóan zajló események szemléltetéséhez kiváló helyszínnek bizonyult Kecskemét városa, amivel talán a megszállók indítékaira is rá lehet világítani. A jelentős mezővárosi tradíciókkal bíró település a háborút megelőzően jól működő mezőgazdasággal rendelkezett, kedvező fekvése pedig számos előnyt biztosított számára a gazdasági életben. A modernizáció élén járó város fejlettsége, gazdagsága és a nagyszámú, jó módú zsidó kereskedő miatt különösen fontos városnak számított. A korszakon belüli rövidebb időintervallumra fókuszálva (1938-1948) a kötet egészen más keretek közé szorítja az idő fogalmát. A megszokott, de az elit vizsgálatában nem releváns köztörténeti korszakhatárok alkalmazása helyett a szerző egy olyan korszakot jelölt ki, amelyet az állami terror jellemez. Az eseményeket egységben vizsgálja, időkezelése ezáltal újdonságot is jelent az elitkutatások terén. A kötet, amely historiográfiai áttekintéssel és a források számbavételével kezdődik, hat nagy egységre és több alfejezetre tagolódik. Az elitvizsgálatok tömör bibliográURBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV IX. 2014. 312-314. p.
