Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Recenziók - Czoch Gábor: "A városok szíverek". Tanulmányok Kassáról és a reformkori városokról. Ismerteti: Tóth Árpád
Czoch Gábor „A városok szíverek”. Tanulmányok Kassáról és a reformkori városokról Pozsony, 2009. Kalligram. 210 p. A polgári kort megelőző évszázad magyarországi városainak vizsgálata az utóbbi évtizedek kutatási eredményei ellenére is hézagos, holott mind jelentősége, mind a források gazdagsága és mennyisége alapján jogosan tarthatna igényt szélesebb figyelemre. Ezért is ítélhetjük nagyjelentőségűnek Czoch Gábor könyvét, amely a bevezetője szerint két szinten ígér bepillantást a korabeli városok világába: az általános jelenségek (elsősorban a városokról és a polgárságról zajló egykorú közbeszéd) és az egyetlen városra koncentráló tematikus vizsgálatok léptékén. A kötet, Czoch Gábor első önálló könyve - amellyel egyébként utóbb sikerrel habilitált az ELTE bölcsészkarán - nyolc tanulmányt tartalmaz. Az írások az 1997-ben írt, a reformkori Kassa társadalmát vizsgáló kandidátusi disszertáció óta keletkeztek, és jól dokumentálják a szerző útkereső törekvéseit és a külföldi (döntően francia) szakirodalom adaptálására tett erőfeszítéseit. A kötet egyik sajátos vonása, hogy a szélesebb tárgy - a várostörténeti tematika és a késő rendi korszak metszéspontjának fókuszba állítása - tartja össze, miközben a megközelítés, a módszer, a lépték megválasztása szempontjából inkább heterogenitás jellemzi. Ez a válogatási elv, amely a tanulmánykötet műfajának egyik lehetséges válfaja, kifejezően tükrözi a szerző kísérletező attitűdjét. Itt jegyzem meg, hogy a várostörténet területén különösen szerencsés próbálkozási irányt képvisel a kötet, amennyiben lehetséges kiutat mutat a válságba jutott „városbiográfia” műfajához képest. Az a mód, ahogyan a kassai városfejlődés néhány jellegzetesen városias folyamatát tárgyalja - így a bevándorlás szerkezeti átalakulását, a polgárjog szerepének módosulását, a lakott terület a korábbi városfalon túlra terjeszkedését, az etnikai heterogenitást -, anélkül juttat közelebb az urbanizmus mélyebb megértéséhez, hogy közben engedményt tenne a „városbiográfiákra” hagyományosan jellemző szerkezeti aránytalanságoknak és a külsődleges elemzési szempontoknak. Másfelől megjegyzendő, hogy az ilyen jellegű tanulmánykötetek egyik nehezen kiküszöbölhető tulajdonsága A városok szíverek esetében is tetten érhető: előfordulnak önismétlések az egyes írások között. Az 1843/44- es diétán megvitatott városi törvényjavaslat például a fejezetek felében előkerül, persze más és más hangsúllyal, de egy egységesebb szerkezetű kötet esetében a szerző nyilván erősebben törekedett volna, hogy kerülje az ilyen helyzetet. Az olvasót mindenesetre ebből a szempontból is segítette volna egy tárgymutató (egyébként személy- és földrajzi név mutatót sem találunk a könyvben). A műfaj megválasztásakor ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy Kassáról - történeti jelentősége és a jelenkori szlovákiai városállományban betöltött szerepe ellenére - máig sem készült monografikus történeti feldolgozás, így a kötetben található elemzések nem támaszkodhattak jelentős kutatási előzményekre, ellenben fontos alapokat szolgáltatnak egy jövőbeli összefoglaló műhöz. A kötet felépítése az általánostól a lokális - itt: a kassai terep - felé mutató elmozdulást mutatja. Az utolsó, historiográfiai írás a polgárság történeti emlékezetére URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV IX. 2014. 308-311. p.
