Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Műhely - Antal Tamás: A szegedi királyi biztosság közjogi háttere. Adalék Szeged dualizmuskori közigazgatás-történetéhez (1879-1883)
MŰHELY ANTAL TAMÁS A SZEGEDI KIRÁLYI BIZTOSSÁG KÖZJOGI HÁTTERE. ADALÉK SZEGED DUALIZMUSKORI KÖZIGAZGATÁSTÖRTÉNETÉHEZ (1879-1883) Az 1879. évi tiszai nagy áradással és Szeged azt követő „feltámadásával” számosán foglalkoztak már jogi-jogintézményi szempontból is,1 tanulmányunkban mégis e témakörhöz törekszünk néhány újabb adatot hozzátenni a két legmeghatározóbb törvény: a szegedi kisajátításokról szóló 1879. évi XIX. te. és a királyi biztosról alkotott XX. te. keletkezési körülményeinek bemutatásával. Indokolja a témaválasztást, hogy az akkor végrehajtott városrendezés a korabeli Magyarországon - a székesfőváros kivételével - egyedülálló volt, hiszen átgondolt, rendszerezett, országos városfejlesztési koncepciót2 csak jóval később, az 1912. évi LVIII. tc.-ben fogalmazott meg először az országgyűlés. Bár kényszerűen, de a Szegeden történtek bizonyos tekintetben példát mutattak. 1. A törvények előkészítése Az 1879. március 5-i gátszakadás után - a felelősséggel összefüggő kényes kérdések miatti bizonyos fokú halogatást követően3 -, bár a mentést megszervezendő a kormány több tagja személyesen is megjelent a helyszínen, végül csak a március 24-i,4 majd az április 2-i minisztertanácsi ülésen került a magyar kormány testületé elé érdemben a rekonstrukció, benne különösen a körtöltés és a kisajátítások tervezése, valamint a működésképtelenné vált szegedi törvényszék ügye, továbbá, hogy „Szeged városa lakossága a romba dőlt házaknak ismét felépíthetése végett kellő mennyiségű épületfával elláttassék.” Gróf Sza- páry Gyula pénzügyminiszter jelentése szerint a szállíthatóság szempontjából 1 KÉRINGER 2010. 7-199. p; BLAZOVICH 2005. 128-136. p; NAGY-VÁGÁS 1991. 155— 218. p; DÓKA 1977. 365-386. p; OLTVAI 1968. 172-175. p; 178-179. p; BALIA-NAGY 2014. 26-32. p; SZABÓ 1929. (mindhárom kötet); ÚJLAKI 1910. 3-107. p; REIZNER 1899— 1900. 2. kötet 309-358. p; KULINYI 1901. 1-154. p; stb. 2 MADARÁSZ 1971. 36M0. p, 152-216. p. 3 DÓKA 2010. 206-207. p. 4 MT Jkv. 1879. március 24.: 2., 3. pontok (9-16. p). Urbs. magyar várostörténeti évkönyv ix. 2014.255-275. p.
