Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Czoch Gábor: A rendi polgári normák megsértése az 1840-es években. A kassai polgárőrség mustrája körüli kihágások
Czoch Gábor: A rendi polgári normál megsértése az 1840-es években 163 A polgárőrség tagjai a fegyverzetüket (kard és puska) a sereg fegyvertárából veszik fel, és azt saját költségükre kell megtéríteniük, a tehetősebbek egy összegben tartoznak fizetni, a szegényebbek részletekben is törleszthetnek, sőt ha a sereg parancsnoksága indokoltnak találja, a legszegényebbek használatra ingyen is megkaphatják a fegyvereket. A fegyver mellett továbbá a formaruha viselését is előírták, de bizonyos engedményekkel. Azok, akik 1831 előtt lettek polgárok, a rendelkezés szerint nem kötelezhetők az egyenruha beszerzésére. Mentességet kaphatnak továbbá a szegényebb polgárok is, de lehetőséget is adnak számukra az egyenruha beszerzésére oly módon, hogy ha erre igényük van, a sereg alapítványától kamat nélküli kölcsönt vehetnek fel részletre a formaruha költségeire. A sereg költségeire egyébként a már említett 2000 forintos alapítványi törzsvagyon mellé a sereg pénztárába évente minden tagnak önkéntes hozzájárulást kellett befizetnie, a közlegényeknek 48 krajcárt (negyedévente 12 krajcárt), illetve a tiszti állománynak a rangfokozat emelkedésével arányosan növekvő összeget, így a legtöbbet a főparancsnok fizette, 40 forintot.11 Bár a szolgálat minden polgárjogú lakos kötelessége volt, az előírások szerint mentességet kaphattak azok, akik valamilyen testi fogyatékosságuk miatt a katonáskodásra alkalmatlannak bizonyultak, illetve akik az 50. életévüket betöltötték („mivel amazok béke idején a fegyver gyakorlás és viseléstül felmentettek”).12 A szabálykönyv egy korábbi rövid megjegyzése ugyanakkor azt is kimondja, hogy „a polgári Őr sereg nem csak a polgári hitet felvett Tagokból, hanem más még semmi hittel a Városhoz le nem kötött személyekből is áll.”13 A szabálykönyv utolsó sorai viszont arra utalnak, hogy akadtak olyan polgárok, akik nem teljesítették szolgálati kötelességüket: „[...] tapasztaltatott; hogy többen ámbár a Polgárság felvétele, s hit letétele alkalmával forma ruhában jelentek is légyen meg, azt mindazonáltal hit letétele után magoktól elidege- nítvén, a kötelességökké volt szolgálatokra soha sem jelentek meg; annálfogva az illyetén Polgárok, valamint a Hazánk Törvényein alapult Fenséges Nádor Ispányi kegyelmes Rendelések, úgy szinte a fentebb érintett közönséges határozatok ereje sértetlen fentartása tekintetébül is, ebbeli kötelességük teljesítésére a magisztrátus által Törvényhatói hatalommal a legszigorúbban szoríttatni fognak.”14 Jelen témánk szempontjából a Rendszabályból végül még azt kell kiemelnünk, hogy a „Pótlólagos nádori parancsok” értelmében a magisztrátusnak meg kellett határoznia egy időpontot a polgári őrsereg mustrájának megtartására. A 11 Rendszabály 1840. 56-58. p. 12 Rendszabály 1840. 52. p. 13 Rendszabály 1840. 14. p. 14 Rendszabály 1840. 62. p.
