Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Czoch Gábor: A rendi polgári normák megsértése az 1840-es években. A kassai polgárőrség mustrája körüli kihágások
164 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben mustra előkészítéséhez elrendelték a polgárság összeírását, hogy számba vegyék a szolgálatra alkalmas, illetve mentességet élvező személyeket. A jövőre nézve pedig előírták a mustra évenkénti megismétlését, amelynek keretében a tisztikar megújítására, illetve a polgárőrség új tagjainak az ünnepélyes felesketésére is sort kell keríteni. A tervezett mustra tehát Kassa vezetésének szándékai szerint a polgárőrség újjászervezését, jövőbeni folyamatos működésének megalapozását, illetve a fent ismertetett elvek és szabályok érvényesítését szolgálta. A polgári őrsereg ezen szemléjére azonban csak 1842 nyarán került sor. Az események tárgyalását azzal kezdhetjük, hogy a kassai polgárőrség őrnagyi rangú parancsnoka, gróf szirmabesenyői Szirmay István 1842. május 9-én kelt levelében kérte a városi tanácsot, hogy a polgári őrsereg „legfelsőbb helyen jóváhagyott vizsgálatára” június 20-át tűzzék ki, és ennek előkészítéseként városnegyedenként írják össze a polgárokat, egyben pedig jó előre értesítsék a polgárságot „ezen ünnepély határidejéről”.15 A tanács május 18-án nevezte ki a polgárok összeírásáért és a szemléért felelős városi tisztviselőket. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy a bizottságot négy tanácsos és az első aljegyző alkotta. A szemlére végül az eredetileg javasolt dátumhoz képest két hét késéssel került csak sor, július 4-én és 5-én, talán a polgárok összeírásának elhúzódása miatt. Az összeírás 6 rubrikát tartalmazott. „Rendes szám” alatt az összeírtakat folyamatos sorszámmal látták el, megadták a lakóhelyének házszámát, majd „E városban lakos polgár névsoros jegyzéke” cím alatt tüntették fel a nevet, „hány éves” rubrika alatt az életkorát, majd az „általános észrevételek”, végül pedig a „fegyverviselésre alkalmas” rovat következett. Összesen 670 név került a listára. Az „általános megjegyzés” rovatba olyan bejegyzések kerültek, amelyek a polgárőrségbeli szolgálatra való alkalmasságra utaltak, illetve arra, hogy az illető rendelkezik-e formaruhával. Az utolsó rovatban arab egyes számmal jelezték az alkalmasságot, illetve nemmel az alkalmatlanságot.16 Az összeírás „általános észrevételek” rovatában olvasható bejegyzések először is arra utalnak, hogy a polgárok közül a rendszabályban felsorolt kategóriákba esőkön kívül nem voltak kötelesek szolgálatot teljesíteni az őrseregben a nemesi jogállásúak, továbbá a városi tisztviselők, illetve az orvos, ügyvéd, tanító foglalkozásúak és az egyházfinak jelöltek sem.17 Mindez azonban nem 15 TÜJ 2833/1842. 16 TÜJ 4185/1842 Iratok. A 670 fő közül, mint később látni fogjuk, 637 rendelkezett polgárjoggal. Mivel az ebben az évben végrehajtott városi lélekösszeírás szerint Kassa népessége 11 084 fő volt, a polgárok a lakosságának mindössze 5,7%-át alkották. A korabeli lélekösz- szeírások adatairól lásd CZOCH 1997. 17 Egyes nevek mellett például a következő bejegyzések olvashatók: „nemes nem köteles”; „tisztviselő nem köteles”; „ügyvéd nem köteles” stb.
