Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Czoch Gábor: A rendi polgári normák megsértése az 1840-es években. A kassai polgárőrség mustrája körüli kihágások
162 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben újból megerősített.7 All pontból álló Pótlólagos Nádori Parancsokat tehát a polgárőrség újjászervezésekor adták ki az eredeti szabályzat kiegészítéséül. A Rendszabály a következő rendelkezéssel kezdődik: „A polgári Őr-sereg fő czéllya, azon közönséges polgári kötelességben alapítatik, hogy ön maga Városát védje; - mellyre minden polgári jognak elnyerése alkalmával hitet letévő egyes polgár kötelezi magát; - egyszersmind minden ház, vagy telek-birtokos, és állandóan hellyben lakó mester-ember, ha nemesi, vagy polgári karhoz nem tartozik is, erre köteleztetik.”8 Az őrsereg intézménye, ahogy arra fentebb már utaltunk, tehát a polgárok egyik hagyományos kötelezettségéből következik. A rendelkezésekből azonban világos, hogy a város fegyveres védelme nem csupán a polgárőrség feladata. Ennek leszögezését minden bizonnyal az tette szükségessé, hogy az 1840-es évek elején a szabad királyi városok lakosságának a polgárjogú népesség, bár városonként különböző arányban, de mindenütt már csak egy kisebbik hányadát tette ki, a korábbi századokkal ellentétben, amikor a ház- és telektulajdon, illetve a mesterség űzése még szorosan összekapcsolódott a polgárjog birtoklásával. Az általános meghatározást a polgárőrség feladatainak részletesebb felsorolása követi. Először is, őrszolgálat teljesítése a városon belül, illetve a „belső csend, rend és bátorságnak feltartásán tellyes erővel munkálódni”; továbbá, a polgárőrségnek „mellesleges czéllya, a tisztelkedési szolgálat”, amikor is teljes létszámban fel kell vonulniuk, úgymint „az Úmapi, Ő felsége dicsőségesen uralkodó Császár s Király, és Ő Felsége Császárné s Királyné születésük napjain tartandó tisztelkedéskor; - nem különben más különösen kötelességé tett Ünnepek, - továdabb: a megholt Polgár-társaknak eltemettetésük - az Őrsereg Zászlójának felszentelése-, és a megvizsgáltatás (mustra) alkalmával.”9 Mindehhez a „Pótlólagos” rendelkezések azt is hozzáfűzik, hogy az őrsereg „időről-időre tartandó fegyvergyakorlásra, úgy alkalmankint rendelendő katonai szolgálatra köteleztetik.”10 7 8 9 10 Rendszabály 1840. 54. p. 1831-ben a polgárőrséget aktivizálták, minden bizonnyal a kolerajárvány és az emiatt kitört zavargások következtében. Erre egy korabeli városi tanácsi végzés is utal: TÜJ 4360/1831. A városi tanács üléseiről készült jegyzőkönyvek 1840-ig Protocollum sessionum magistratualium, ezt követően Tanácsülések Jegyzőkönyve néven a kassai városi levéltárban - Archív Mesta Kosice - találhatók. A jegyzőkönyvekre a továbbiakban TÜJ rövidítéssel hivatkozók, először a tanácsi határozat számát, majd pedig az évet adom meg. Amennyiben a jegyzőkönyvi határozathoz kapcsolódó iratról van szó, azt TÜJ Iratok utalással jelzem. Rendszabály 1840. 8. p. Rendszabály 1840. 8. p. Rendszabály 1840. 52. p.
