Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Nagy Janka Teodóra: "Ítéltetett Makó Város Bírája és Tanácsa által…" Normakövetés és normaszegés Makó népi jogéletében (1781-1821)
Nagy Janka Teodóra: „ítéltetett Makó Város Bírája és Tanácsa által.. 129 A bicskás kifejezés vásári tolvaj jelentése mára feledésbe merült.23 Pedig a 18-19. század fordulóján elsősorban a Dél-Alföldön gyűjtött közmondások és szólások között közismertsége okán Dugonics András többször is idézte. A ritka vásár tolvaj nélkül szinonimájaként használta, hogy ritka vásár bicskás nélkül. Ugyancsak ő jegyezte fel azt a mondást: ritka tolvaj bicsak nélkül. A Magyar példabeszédek és jeles mondások címmel 1820-ban Szegeden megjelent kétkötetes munkájában a nagykörmü bicskás szólás mellett az olvasható, hogy ’nagy tolvaj’, s Dugonics magyarázatként hozzáfűzte: „Bicskásoknak hívják Szegeden az olyan tolvajokat, kik vásároknak üdejökben a’ zsebekbe kotorásznak, és más aprólékokat is lopnak. Egy ezen bicskások közűi 1790-dikben nagyon panaszolkodott az akkoron fel állott, és a’ koronát őriző Banderisták ellen: kik a’ kurta mentét és dolmánt közönségesen bé hozták. Jobb volt (mondá a’ bicskás) midőn ez előtt hoszszú mentébe, és dolmányba jártak az emberek: mert a’ zsebbe könnyebben férhetett mind maga az ember, mind más böcsűletes emberek.”24 Amikor a város a makói vásárrendtartás 1796. évi módosításával az utcakapitányokat és baktereket kirendelte a vásár idejére, hogy ha „bicskást” találnak, áristomba vigyék, ezeken a vásári tolvajokat értették, akik visszatérő szereplői voltak Makó népi jogéletének.25 A leggyakrabban azonban a pénz ellopását sérelmezték. Az ügyek egy részében maga a városi bíróság járt el, máskor - különösen a nagyobb pénzösszegre elkövetett lopások esetében - jog szerint az ügyet az úriszék döntésére bízta. A város járt el Bódi Kovács Ferenc panaszában, aki azzal gyanúsította Makai Bökönyi Katát, hogy az 1805 júliusában tartott vásárhelyi vásárban eladott lovának árát ellopta. A vevő Bódi Ferencnek „maga adott egy kis szennyes be és meg hasított papirost, mellybe az 55 forintot belé hajtogatván, a csizma 23 Bálint Sándor Szegedi szótárában például a „bicskás” címszó alatt „kihalt” jelzéssel említi Dugonics Andrásra hivatkozva ’zsebtolvaj’ jelentéssel. Megjegyzi még azt is: „Valamikor csúfságból ’alsóvárosi bicskást, tanyai bicskást’ emlegettek, ha alsóvárosi vagy tanyai legényről volt szó. A környező tájak népe ’szögedi bicskás’ néven csúfol bennünket”. (BÁLINT 1957. I. 154. p.) Implom József a 18. század végéről és a 19. század elejéről, nagyobbrészt a Békés megyei Levéltárból származó nyelvtörténeti adatok között ismerteti a „bicskás” kifejezést - főleg vásári tolvaj értelemben. A „bitskás aszszonyok” a vásárban posztót loptak, s büntetésük egy 1784-es adat szerint, hogy „hajok tőben nyirettesenek el”. (IMPLOM 1974. 91. p.) De Ballagi Mór szótárában is olvasható a „bicskás” szó - zsebmetsző, zsebtolvaj értelmében. (BALLAGI 1866-73. I. 109. p.) Ujváry Zoltán is közli Dugonics András példabeszédei között. (UJVÁRY 2009. 367. p.) Részletesen NAGY 2008b. 24 DUGONICS 1820. Idézi MARGALITS 1996. 64. p. 25 DUGONICS 1820. 2. 48. szak. Tolvajok. 312. Dugonics e megjegyzésére hivatkozva használta Bálint Sándor Szegedi szótárában a „bicskás” kifejezést az előbb említett jelentésben. Dugonics azonban, mint maga a szöveg és az idézett korábbi példák is mutatják, szélesebb, s kifejezetten vásárokon elkövetett tolvajlásokkal összefüggésben ismerte e kifejezést.
