Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Nagy Janka Teodóra: "Ítéltetett Makó Város Bírája és Tanácsa által…" Normakövetés és normaszegés Makó népi jogéletében (1781-1821)
130 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben szárába bé tette. Ezt látta Makai Bökönyi Kata menyecske, mert jelen volt, az áldomásbúi is ivott.” Éjjel „Vásárhelyen, a kvártéllyán, az istállóban le feküdt, el aludt Bódi Ferencz, s ott közel feküdt Bökönyi Kata is. Éjczaka 11 óra tájba fel költötte ötét a menyecske, és el hívta a korcsmába, a Szarvasba, oda együtt el mentek, és mikor borért fizetni akart, de még akkor el se vette a bort, nyúlt a csizma szárba, hát már akkor nem volt a bankó, hanem a menyecske fizetett meg a borért 12 krajcárt.” Bódi Kovács Ferenc másnap reggel megmotozta Bökönyi Katát, s „akkor először semmit sem talált nálla, azután 1 'A óra múlva ismét meg motozta, és akkor meg találta a szennyes papirost és az 1 forintos bankót a menyecske kendője sarkába bé kötve. Meg lelvén nála a bankót, hívta a város házához Vásárhelyen. El is indúlt vele, de azután el tsapta magát a kocsik közt, és többé meg se találta a menyecskét.” Mikor Makón összetalálkozott vele, nem eresztette, a városházára vitte, ahol Bökönyi Kata elismerte, hogy „mi pénzt ki vett a csizma szárából, azt adta a Nagy Kata kezéhez”. Elkísérte oda Bökönyi Katát Kovács Ferenc és Papp István szürszabó, s ott kézhez vettek 45 forintot. Ezután Bökönyi Kata szüleinek házához mentek, s anyja, Bökönyi Istvánná odaadta a hiányzó 10 forintot. Mivel megtérült a kár, Bódi Kovács Ferenc „az ügyet nem firtatta tovább”.26 3. Csavargás Amikor a szőlőcsősz szüret idején Nyúzó Pista kunyhójánál elfogta az ott „ csavargó személyt", Kálmán Sárit, nem sokat teketóriáztak. Azonnal a városházára kísérték és 12 korbácsütés után „visszautasítják" Aradra. Farkas Jánost pedig, aki őt „ lappantgatta ”, azaz rejtegette, szintén 12 pálcára büntették.27 4. Szóbeli sértés (becsületsértés, becstelenítés, rágalmazás, szidalmazás) A büntetőügyek között, de azoktól elkülönítve tárgyaljuk a delicta privatát, azaz a magánbűncselekményt, amelyet az követett el, aki másnak személyében vagy vagyonában vétkesen, tehát akár szándékosan, akár gondatlanul kárt okozott. A szakirodalomban magánjogi tiltott cselekménynek is nevezett esetek megítélése a rendi jog szerint nem volt egyértelmű. Mint arra Homoki-Nagy Mária is utalt, a szóbeli sértést például a 18. század bírói joggyakorlata nem is 26 ML Makó V.lOl.b.l. 1805-1807. 54. p. 27 MLMakó V.lOl.b.l. 1805-1807.
