Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Nagy Janka Teodóra: "Ítéltetett Makó Város Bírája és Tanácsa által…" Normakövetés és normaszegés Makó népi jogéletében (1781-1821)
NAGY JANKA TEODÓRA „ÍTÉLTETETT MAKÓ VÁROS BÍRÁJA ÉS TANÁCSA ÁLTAL.. NORMAKÖVETÉS ÉS NORMASZEGÉS MAKÓ NÉPI JOGÉLETÉBEN (1781-1821) A tudományos kutatások területén megfigyelhető általános jelenség a tudományközi kutatások erősödése, azaz a 18. századtól kialakuló diszciplináris tagozódáson túli kitekintés a jelenségek mind teljesebb, differenciáltabb megismerése érdekében. A jogtudomány, történettudomány, néprajztudomány, szociológia és antropológia „közös mesgyéjén” elhelyezhető jogi kultúrtörténet és jogi néprajz új kutatási eredményei is jól tükrözik az interdiszciplinaritás megtermékenyítő hatását.1 A határterületi diszciplínaként meghatározott jogi kultúrtörténetnek az 1990-es évek végétől folyamatosan gyarapodó eredményei - elsősorban a mindennapi jogélet vizsgálata és a szimbólumkutatás témájában szervezett konferenciák, a megszületett tanulmánykötetek, a nemzetközi kutatások eredményeinek a hazai kutatásba történő gyors és közvetlen integrálását célul tűző tudományos munkák - a kutatási terület iránti érdeklődés erősödését bizonyítják. Az elmúlt években szintén megélénkülő jogi néprajzi kutatások a jogi vonatkozású társadalmi normák között is elsősorban a kisebb közösségek normáinak, normarendszereinek megismerését fogalmazták meg célként. A kutatások kiterjedtek a normák keletkezésének, életben tartásának körülményeire éppúgy, mint a normaváltozások, illetve normasértések eseteire, továbbá annak vizsgálatára is lehetőséget nyújtottak, hogy az egyéneknek milyen szerepe lehet a közösség szabályrendszereinek alakításában. A jogi néprajz elsődleges, de nem kizárólagos tárgyához, a paraszti társadalom normáinak vizsgálatához az írott forrásokon túl a szájhagyományt és a jogi vonatkozású tárgyi emlékeket is felhasználva komplex módszerrel közelít.2 A jogi néprajzi kutatások legszélesebben értelmezett kutatási tárgyát a jogi vonatkozású társadalmi normák gazdag világa jelenti, amely számos szempont alapján vizsgálható. A vizsgálati szempontok egyike lehet a jogintézmények 1 E tudományközi kutatások elősegítésére alakult a Tárkány Szűcs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport, amelynek tagjai az eltérő diszciplínák egymást gazdagító szempontrendszerét kívánják érvényesíteni közös kutatásaik során ( www.jogineprajz.hu ). 2 A tanulmány az OTKA 109191. sz. pályázat támogatásával készült. urbs. magyar várostörténeti évkönyv ix. 2014.123-139. p.
