Á. Varga László (szerk.): Pest város topográfiai mutatója 3. Ferencváros - Levéltári dokumentáció 10. - Topográfiai mutatók 4. (Budapest, 2000)
Bevezetés
A külvárosi telekkönyv adatai szerint elsőként a mai központi vásárcsarnok környéke, a Kálvin tér - tehát a pesti városmaghoz, a mai Belvároshoz kapcsolódó területek - beépülése történt meg. Ezt követően az Üllői út, a mai Ferenc körút, Vámház körút és a Duna által határolt terület városiasodásával alakult ki a belső Ferencváros. Ebben az időben a Ferenc körút, az Üllői út és a Haller utca vidéke még szántóföld, beépítése a XVIII-XIX. század fordulóján indul meg. Ekkor a mai Sobieski János utca, Telepi utca, Balázs Béla utca az Üllői útig, valamint a Thaly Kálmán utca, a Vendel utca és a Tűzoltó utca területén még majorok feküdtek. A XIX. század második felében a városrész Duna mellett fekvő területe igen jelentős ipari negyeddé alakult. A ferencvárosi topográfiai mutató megjelentetésével Budapest Főváros Levéltára egy nagy hagyományú sorozat kiadását folytatja, mely 1975-ben a Belváros - Lipótváros kötettel indult.8 A levéltári segédleteknek ez a fajtája megkönnyíti az egyes ingatlanok helyrajzi azonosítását. Ez a kötet a pesti oldal topográfiáját9 folytatja, reményeink szerint a kéziratban lévő józsefvárosi kötet (szintén Bácskai Vera hatvanas évekbeli kézirata alapján) megjelenésével válik majd teljessé, mely után az 1873 előtti Pest történeti városrészeinek helyrajzi alapadatai teljesen hozzáférhetőek lesznek. A kötetbe bekerültek a hatvanas évekbeli kézirat elkészülte utáni módosítások is. Az adatok aktualizálását a Fővárosi Önkormányzat Központi Műszaki Nyilvántartó és Mérnöki Iroda telek-nyilvántartási rendszere segítette, amit a IX. kerületi Önkormányzat Városrendezési Osztálya munkatársa segítségével pontosítottunk. A XVIII. századi épületek topográfiai azonosítását Bácskai Vera a már megjelent Terézvárosi kötethez hasonló módon végezte. A külvárosi házak közös telekkönyvében szereplő ingatlanszám (Grundbuchnummer) jelentette az első forrást. Szintén külön telekkönyvbe vezették az előbbihez hasonló módon, tehát rendszertelenül egy kötetben a szántókat és majorokat a Teréz-, a József- és a Ferencvárosban.10 A korabeli helymeghatározás elég pontatlan, csak a Duna, vagy a fent említett puszta templom ad tájékozódási pontokat. A kertek esetében csak az 1734 és 1786 közötti tulajdonos-változásokról rendelkezünk adatokkal.11 A József-kori telekkönyvezés újabb számait (Populamummer) a fennmaradt mutató, és a Balla-féle térkép segítségével, a tulajdonosok azonosítása révén lehetett meghatározni.12 A XIX. században a telekösszeírások füzeteivel az azonosítás már sokkal könnyebb.13 Az első telek-összeírási füzet az 1824 előtti számra hivatkozik, ez után az egyes telekkönyvek már a megelőző számra utalnak vissza és így az azonosítás már egyértelműen lehetséges. A telekösszeírás IV-VI. rovata csak a változásokat tartalmazza a megfelelő füzetekben. A jelen kötet a már elkészült topográfiai mutatók szerkezetét követi. A topográfiai táblázatok a jelenlegi utcanevek betűrendjében, a házszámok emelkedő sorrendjében, a saroktelkek csatlakozó utcaneveit és házszámait is megadva tartalmazza az ingatlanok helyrajzi adatait az egyes korszakokban. Az 1879. évi utcaneveknél a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által adott elnevezést és he-8 Pest város topográfiai mutatója. 1. Belváros, Lipótváros. Összeáll.: Bácskai Vera. Bp. 1975. /Topográfiai mutatók I./ 9 A budai városrészből egy kötet készült el. Buda város topográfiai mutatója. 1. Vár, Krisztinaváros. Összeáll.: Felhő Ibolya, Gál Éva. Bp. 1980. /Topográfiai mutatók II./ 10 Budapest Főváros Levéltára (BFL) IV. 1215/f. Külvárosi telekkönyvek 1734-1806. — Rákosi malmok, majortelkek, szántóföldek és rétek telekkönyve 1718-1819. u BFL IV. 1215/c. Teleklevelek jegyzőkönyvei. Kertek 1734-1786. 12 Pest város topográfiai mutatója. 2. Terézváros. 1-2. Összeáll.: Bácskai Vera. Bp. 1982. /Topográfiai mutatók III./ 13 BFL. IV. 1215/a. Ferencváros 1824-1870.1—VIII. A táblázatban I-VI. szerepelnek adatok, később már nem történt módosulás. 6
