Á. Varga László (szerk.): Pest város topográfiai mutatója 3. Ferencváros - Levéltári dokumentáció 10. - Topográfiai mutatók 4. (Budapest, 2000)
Bevezetés
lyesírást követtük.14 A legrégibb telekkönyvi szám a kertek, majorok és szántók adatait, illetve ahol ezeket nem jelöltük, ott a külvárosi telekkönyv számait tartalmazza. (A külvárosi telekkönyv adatait pontosvesszővel választjuk el a majoroktól, kertektől és szántóktól.) Itt szerepelnek az árverési jegyzőkönyvek parcellaszámai is.15 A táblázatokat a mutatók követik, melyek a telekkönyvekben és telekösszeírásokban szereplő számok emelkedő rendjében adják meg az ingatlan mai helyét. A topográfiai mutató a Ferencváros Duna, a Vámház körút páratlan oldala, az Üllői út páratlan oldala és a Haller utca páros oldala által határolt terület helyrajzi adatait tartalmazza. A kötethez utcanév nyilvántartás csatlakozik, mely napjainkig követi nyomon a ma érvényes utcanevek ábécé-rendjében az egyes utcák nevének változásait, ott ahol lehetséges volt, a pontos évszám megadásával. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1874-es elnevezését nem adtuk meg újra, ahol csak megerősítette a már érvényben lévő utcanevet. Egy másik mutató pedig a megszűnt utcanevek ábécé-rendjéhez (német és magyar elnevezés) rendeli a ma érvényes elnevezést, segítve az eligazodást a sokat változó utcanevekben. A kézirat szerkesztését 1992-ben zártuk le. Azóta elindult a középső Ferencvárosban a rehabilitációs folyamat, ami telekátrendezési feladatokat is magával hoz. A munka sok apró fázisból áll össze, melyet a végleges helyrajzi számok kialakulása után évtizedek múlva lehet dokumentálni. A kötet összeállításában megköszönöm Bácskai Vera értékes útmutatásait, Cséry Ágnes nagyfokú segítőkészségét. i4 Budapest Főváros Dunabalparti (volt pesti) részén megállapított új és régi helyrajzi számok mutatókönyve. Bp. 1879. is BFL IV. 1202/c. Intimata a.m. 8703, IV. 1202/m. Telekkönyvi vegyes iratok 1779-1851. 7
