Ságvári Ágnes (szerk.): Pest város topográfiai mutatója 2/1. Terézváros - Levéltári dokumentáció 7. - Topográfiai mutatók 3. (Budapest, 1982)
Terézváros (bevezető)
TERÉZVÁROS A XVTII. század közepén még félsö külvárosnak nevezett település 1777-ben kapta a Terézváros nevet. Területe jóval nagyobb volt a mainál: a mai VI.kerület mellett magában foglalta a mai VII. kerületet /Erzsébetvárost/ is. A XVIII.század elején a fallal körülvett várost - a mai Belvárost - még szées gyűrűkben vették körül a kertek, szántók és majorok, kb, az 1771-ben a pestis elleni védekezés céljából létrehozott, a mai Szív utca - Rottenbiller utca - Mező Imre ut és Hámán Kató utca vonalán húzódó Városérokig /Liniengraben/. Azon túl már a futóhomok kezdődött. 1730 körül a város növekvő számú lakossága már nem fért el a falak között, s ezért a városi tanács a mai Józsefváros területén, a Horváth Mihály tér környékén házhelyeket kezdett osztani. A tanácsi kezdeményezésű külváros-alapítással egyidejűleg a Terézváros területén is lassú ütemben, s minden rendszer nélkül megindult a házak építése a kertek között, A külvárosi házak telekkönyvezését 1733-ban kezdték meg,^ a Terézváros területén ekkor még csak 11 házat tartottak nyilván. 1741-ben a választott polgárság beadvánnyal fordult a tanácshoz, hogy csak polgárjoggal rendelkezőknek adjon a külvárosban házépítési engedélyt. A polgárok célja ugyanis az volt, hogy a külvárosi házaikba napszámosaikat, zselléreiket tele-2 / pitsék le, s igy itt olcsó és könnyen elérhető munkaerőt biztosítsanak maguknak. ' Minthogy a fallal övezett városban csak kevés uj ház épülhetett, a város rohamosan növekedő népessége főképp a külvárosokban telepedett le. A Terézvárosban 1763-ben már 366, az 1790-es évekre már több mint 500 ház állott, s a század végére már Pest legnagyobb külvárosává vélt. Az első házak a kertek közé épültek, majd sor került a majorságok felosztására is, hosszú időn át azonban csak elszórt épületeket emeltek. A mezőgazdasági ingatlanok házhellyé parcellázása nem egyszerre ment végbe; sűrűbb, zártabb, városiasabb településrészek és utcahálózat csak fokozatosan, s a városrésznek csak egyes részein alakult ki. Az első házakat a Váci országúinak /a mai Bajcsy-Zsilinszky útnak/ a mai Majakovszkij utca és Paulay Ede utca közötti szakaszán, másrészt a belső kertekben elszórva emelték. A legtöbb épület a már meglevő utak és dülőutak mentén, igy az Országút mellett a Paulay Ede utcától a Nyár utcáig, a mai Majakovszkij utca két oldalán pedig a Nagymező utca vonaláig helyezkedett el. Az 1740-es évektől indult meg a kertek felosztása kisebb telkekre, s ennek során uj utcák alakultak, többek között a mai Kazinczy, Sip, Akácfa utca.
