Ságvári Ágnes (szerk.): Pest város topográfiai mutatója 2/1. Terézváros - Levéltári dokumentáció 7. - Topográfiai mutatók 3. (Budapest, 1982)
Terézváros (bevezető)
1740 és 1760 között a mai Jókai és Kertész utcától keletre, a szántók és majorok mögött a mai Szófia utca - Rózsa Ferenc utca - Rottenbiller utca - Jósika utca által határolt területen szigetszerűen egy kisebb, mintegy 35 házból álló zárt település keletkezett, amely azonban sokáig nem terjeszkedett tovább. Zárt település alakult ki a majorságokká alakított szántóföldeken, a mai Hajós utca, Ó utca, Nagymező utca és Majakovszkij utca által határolt területen is. A szántóföldek felosztása során alakult ki az 1760-as években a mai Paulay Ede utca, a mai Népköztársaság útja vonalába eső Könyök utca. A XVHI.század végére az O utcától északra eső terület is sűrűn betelepült. 3 / A Balla-féle térkép ' tanúsága szerint a XVIII.század végére a mai Tanács körút -Bajcsy-Zsilinszky ut - Jókai utca - Kertész utca - Rákóczi ut közé eső terület épült be, többnyire tág udvaros, falusias jellegű házakkal, amelyekhez - különösen a Majakovszkij utcától délre eső részen - gyakran kisebb-nagyobb kert is csatlakozott. A házak között még ekkor is szép számmal akadtak beépítetlen, vagy csak egyegy sarkon beépített kertek, majorok, A XIX.század első felében - egyrészt újabb területek beépítése, másrészt sűrűbb beépítés révén - a terézvárosi házak száma csaknem megkétszereződött. A beépített terület egyrészt a mai Aradi utca, Majakovszkij utca és Dob utca vonalán kelet felé terjeszkedett, majd kiterjedt a Városárok és a Rózsa Ferenc utca közötti területre, majd a mai Rákóczi ut és Dohány utca között fekvő majorságok egyelőre még laza beépítése révén a városrész déli határára is, A Jókai utcától és Kertész utcától nyugatra eső terület ekkorra már nagyszámú emeletes házakkal épült be; a parcellázások és a sűrűbb beépítés során számos uj utca alakult ki, például a mai Káldy Gyula utca, Rumbach Sebestyén utca, Klauzál utca, Holló utca. Ezt az egyre inkább városiasodó, kézművesek, kiskereskedők lakta településrészt a Rákosárok mellett fekvő majorságok széles sávja választotta el a Városárok mellett kialakult szegényes, falusias jellegű településtől. A mai Jókai utca és Rózsa Ferenc utca közötti területen csupán a mai Majakovszkij utcának a Jókai tér és Lövölde tér közötti szakasza, illetve a mai Kürt utca és Hársfa utca Dob utcát környező szakaszai épültek be. A XIX.század elején a Vonalárok és a mai Rózsa Ferenc utca közötti, Lerchenfeldnek, majd Pacsirtamezőnek nevezett területen kialakult a mai Szív utca, Alsó erdősor és a Szövetség utca vonala is. Az 1830-as években a Terézváros -mind népességszámát, mind házainak számát tekintve Pest legnagyobb külvárosa volt. A mai Szív utcától keletre eső terület - ahol még az 1870-es években szőlők, kertek feküdtek - a XIX.század végén, a Népköztársaság útja építésével párhuzamosan, illetve azt követően kezdett - néhol vontatottan, lassú ütemben - beépülni, A városegyesítéskor, 1873-ban a Terézváros 73 760 lakosával Budapest legnépesebb kerülete volt; /egész Buda - Óbudával együtt - ekkor összesen 70 000 lakost számolt/. A kerület nagyságát és a népesség sűrűségét tekintetbe véve az egye-4
