Ságvári Ágnes (szerk.): Buda város topográfiai mutatója 1. Vár, Krisztinaváros - Levéltári dokumentáció 6. - Topográfiai mutatók 2. (Budapest, 1980)
Vár
kolostorépületeket emeltek, amelyek átformálták az addigi városképet, A jezsuiták, majd az egyéb szerzetesrendek feloszlatása után ezeket a nagy épületeket az 1786-ban Budára helyezett kormányhivatalok kapták meg. Ezzel a Vár kormányzati központtá vált s az is maradt egészen a második világháború végéig. Nagyobb építkezések a későbbiekben éppen ebből a kormányzati negyed jellegből adódtak s ezt szolgálta a királyi palota többszöri átépítése is, A Vár területe évszázadok folyamán nem változott, mivel a földrajzi adottságoknak megfelelően kiépített bástyafalak , illetve a Várat körülvevő már beépült területek gátat szabtak a terjeszkedésének. Az egyedüli beépítetlen rész a Vár lejtőin a katonai célokra fenntartott úgynevezett várerőditési terület /Glacis/ volt, Ennek II,József rendeletére történt parcellázása azonban nem a Vár, hanem a Víziváros és az 1770-től kiépülő uj városrész, a Krisztinaváros területét gyarapította. A Várat a Bécsikaputól kelet felé kiindulva a következő utcák határolják: Babits Mihály sétány, Halászbástya, a Hunyadi János ut egy része, Sikló utca, Öntőház utca, Ybl Miklós tér, Sándor lépcső, Váralja utca, Palota tér, Palota ut, Tóth Árpád sétány, Anjou bástya. A Babits Mihály sétány és a Halászbástya között pedig a bástyafal jelenti a határt, A várbeli ingatlanok számozása 1696 és 1924 között, amikor a ma is érvényben lévő helyrajzi számokat publikálták, tízszer változott meg; az 1706, 1771, 1786, 1794, 1804, 1823, 1844, 1853 . évben, valamint az 1870-es és 1890-es években. A számozást minden esetben a Vár déli csúcsán, a mai Disz téren, illetve a mai Szent György téren kezdték, A számozás 1686-ban és 1706-ban a királyi palota kivételével valamennyi épületre kiterjedt, 1771-ben azonban kihagyták belőle a nem magántulajdonban lévő egyéb /, kincstári, városi, egyházi, stb./ épületeket is. 1786-ban már ismét számot kapott minden épület, sőt - ekkor először - a királyi palota és a hozzátartozó épületek is. A királyi palota és melléképületei ettől kezdve azután mindig kaptak számot. Az ingatlanok száma 1696-ban 290, 1706-ban 294, 1771-ben 189, 1786-ban 227, 1794-ben ugyancsak 227, 1804-ben 228, 1823-ban 230, 1844-ben 227, 1853-ban 218 volt. Az 1870-es években a számozást már nem kezdték városrészenként újra, hanem egész Budán végigvitték, A számozás azonban ekkor is a Várban kezdődött s a Vár az 1-331 számot kapta, mégpedig úgy, hogy most már nemcsak a telkeket, hanem a közterületeket /utakat, utcákat, tereket/ és a rajtuk található építményeket /bástyákat, kutakat stb,/ is sorszámokkal látták el. Ilyenformán a telkek /házak/ sorszámai nem követik egymást megszakítatlan sorban, mert közbeékelődnek a közterületeknek és a rajtuk lévő objektumoknak adott számok. Ugyanekkor még egy változás következett be: a sorszámokon /helyrajzi számokon/ kívül a házak utcánként kezdődő há zszámokat is kaptak. Az 1890-es években hasonló módon végrehajtott számozás során a 2096 és 2415 közötti helyrajzi számok jutottak a Várnak; az 1924-ben kiadott, egész Budapestre kiterjedő helyrajzi számok sorában pedig 64 52 és 6695 között találjuk a Várra vonatkozókat, A számváltozások megállapításához a Vár esetében a következő levéltári források állnak rendelkezésünkre; az 1696. évre a már említett Zaiger, az 1771, 1786, Í704, 1804, 1823 . és 1844. évre az illető évi telekkönyvek /telekössszeirások/,^ Az 1706. évi számozást, amely 1771—ig volt érvényben, a Vár telek levél jegy zőkönyvei első, 8
