Ságvári Ágnes (szerk.): Buda város topográfiai mutatója 1. Vár, Krisztinaváros - Levéltári dokumentáció 6. - Topográfiai mutatók 2. (Budapest, 1980)
Vár
1707-1749, évi kötet&en6', valamint az 1714. évi "Possessionatae domus Öten'1 cimLi kötetben7/ találjuk meg. Az 1696-tól 1844-ig terjedő időszakra vonatkozóan tehát a fentebb említett levéltári források segítségével végeztük el az azonosítást. Az 1696. évnél támaszkodtunk arra a térképre is, amelyet Weidinger György és Horler Ferenc az 1696. évi Zaiger adatai alapján szerkesztett meg és vetített át a mai telekosztást mutató térképre, 8/ Éltünk azzal a lehetőséggel is, amelyet a két szerző azzal nyújtott, hogy Haüy 1687, évi térképét szintén átvethette a mai telekosztást szemléltető térképre,9/ s az 1687, évi számokat is közöljük,* így az olvasó egészen a török uralom megszűnésétől kezdve kap áttekintést a várbeli ingatlanokról. Az 1706, évi számok ellenőrzéséhez kisegítőként felhasználtuk még Miller Ferdinánd "Epitome vicissitudinum et rerum memorabilium de libera regia ac metropolitana űrbe Budensi" cimü Budán /l760-ban/ megjelent könyvét, amely felsorolja a jelentősebb budai házakat és sorszámukat is feltünteti. Az 1786, évi számok megállapításában értékes segítséget nyújtott az 1786. évben készült " Situations Plan der Festung , . 10/ Ofen" cimü térkép is. Az 1853, évi számok, valamint az 1870—es, 1890—es és 1920-as években adott helyrajzi számok azonosításához levéltári Írott forrásra nem volt szükség, minthogy ezek nyomtatásban megjelentek.11/ Helyességük ellenőrzéséhez azonban igen sok esetben használni kellett az 1870-es és 1930-as években készült térképeket is.12/ /A felhasznált források részletes felsorolását a táblázatok előtt külön forrásjegyzékben is közöljük,/ A topográfiai táblázatok első rovatában a mai házszámot közöljük, a több utcára nyíló házak esetéoen a ház másik utcanevét /utcaneveit/ és házszámét /házszá— mait/ is feltüntetve, /Az ilyen házak adatsora természetesen a másik utcanév alatt is megtalálható,/ A Vár határán fekvő, két utcára nyitó házaknál azonban csak a Várhoz tartozó utcanevet és házszámot tüntetjük fel, a szomszédos városrészhez /Víziváros, Tabán, Krisztinaváros/ tartozó utcanevet és házszámot nem, A több utcára nyíló ingatlanok többsége eredetileg több különálló telek volt és csak a későbbiek folyamán egyesítették. Ilyen esetben természetesen azt is tudnunk kell, hogy a korábbi éveknél feltüntetett két vagy több szám közül melyik jelölte az egyik, melyik a másik utcafront— ra eső telket. Ezt úgy oldottuk meg, hogy a "Megjegyzés" rovatban az illető sornál utaltunk a megfelelő utcára, amennyiben az megállapítható volt. /Ezeknél a telkeknél nem mindig annak a telekrésznek a számai vannak az első sorban, vagy sorokban, amely az illető utcára esik,/ A táblázat következő 13 rovatéban az illető ház 1687, 1696, 1706, 1771, 1786, 1794, 1804, 1823, 1844, 1853, évi számai, illetve az 1870-es, 1890-es és 1920— as években kapott helyrajzi számai olvashatók. Mivel e három utóbbi számváltozás éve nem állapítható meg pontosan, a fejlécben azt az évet tüntetjük fel, amelyben az uj helyrajzi számokat nyomtatásban közreadták, /l882, 1903 és 19?4./ Amennyiben a telekhatárok változása miatt az egykori számmal jelölt terület csak részben azonos a mai telek területével, ezt az egykori szám mellett "r" /azaz részben/ betűvel jelöljük, /ilyen leginkább az 1687. évi számoknál lordul elő./ 9
