Ságvári Ágnes (szerk.): Pest város topográfiai mutatója 1. Belváros, Lipótváros - Levéltári dokumentáció 2. - Topográfiai mutatók 1. (Budapest, 1975)
Belváros
BELVÁRO S A belváros (innere Stadt) - a mai Deák Ferenc utca - Tanács körút - Muzeum körút - Tolbuchin körút által határolt területe a török kiűzése után egybeesett Pest város egész beépített, fallal körülvett területével. Az utcahélózat, a telkek elhelyezkedése és méretei bizonyos módosulásoktól eltekintve, nagyjából megőrizték a város törökkori alaprajzát. Az elhagyott vagy romos házakat és telkeket a budai kamarai adminisztráció osztotta szét, illetve adta el az újonnan betelepülteknek, s feltehető, hogy ezt megelőzően telekösszeirást is készítettek, amely azonban nem maradt fenn ^Létére csu 2 / pán a telekvallási jegyzőkönyv ' ház-, illetve telekszámozásából következtethetünk. Az első ránkmaradt telekösszeirás az 1688-1690 között készült "Zaiger",'^ mely 273 telket és házat tart nyilván, meglehetősen elnagyolt adatokat tartalmazva a telkek helyére és méretére vonatkozóan. 4 / A második telekösszeirás 1696-ban készült ekkor 277 telket Írtak össze. Az első Zaiger rendszeréhez hasonlóan minden telektől külön oldalon adja meg a telek helyének, méreteinek és beépítettségének az első Zaigemél jóval pontosabb adatait. A topográfiai azonosítás szempontjából abban is előnyösen különbözik az első telekkönyvtől, hogy a helymegjelölésnél megadja a szomszéd telkek birtokosainak a nevét is. Ez a második Zaiger szolgált 1733-ig a teleknyilvántartás és számozás alapjául, s lapjaira bejegyezték a későbbi évek birtokosváltozásait, valamint a telkek méretében (uj felmérések, telekosztódások és összevonások, kiegészítések következtében) történt változásokat is, A telekosztódások, uj házhelyek létesítése következtében a telkek száma jelentősen megnövekedett, s igy az 1733-ra megtelt kötet utolsó lapján az 590. telekszám szerepel. А П. Zaiger telekszámai nem egyeznek az I. Zaiger adataival. Pest város topográfiájának első kutatója és rögzítője, Römer Flóris a II. Zaiger adatait vetítette tér-5 / képre '. Az I-IL Zaiger számainak azonosítását Nagy Lajos végezte el idézett tanulmányában. 1733-ban Mossel János telekkönywezető a betelt II. Zaiger egyes telkekre vonatkozó adatait egy uj kötetbe másolta át^, csupán annyi változtatást eszközölve, hogy a birtokosok közül csupán az 1733. évi birtokosok neveit vezette át. 1734-től 7/ a fokozatosan kiépülő külvárosok nyilvántartására külön telekkönyvet nyitott ', igy a III. Zaiger szolgált a XVIII.századi belvárosi teleknyilvántartás és számozás alapjául. E kötetbe az 1800-as évekig rendszeresen bevezették a telkek méreteiben, illetve birtokosaiban beállott változásokat. 9