„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében (1938)

A különböző főiskolák megoszlása a főváros és a vidék között ez: Főiskolák száma Budapesten vidéken Tudományegyetem 1 3 Műszaki egyetem 1 (l)

29 Hittudományi főiskola 3 18 Jogakadémia - 3 Gazdasági akadémia - 3 Képzőművészeti főiskola 1 Polgári iskolai tanárképző - 1 Polgári iskolai tanárnőképző 1 Gyógypedagógiai tanárképző főiskola 1 Testnevelési főiskola 1 Összesen 9 28 A tanárok száma 1870/71 -ben a régi országterület főiskoláin 545, a budapestieken 149, tehát a budapesti részesedés a főiskolák akkori igen csekély száma mellett is 27,3%. Később a tanárok kb. fele a budapesti főiskolákon ad elő. A tanárok létszáma s budapesti aránya erősen feljavul a háború után. Míg az országos tanárszám a történelmi Magyarországon 1000-en alul marad, 1934/35-ben a csonka területen nagyobb: 1307, a budapesti létszám 735. A budapesti % most 56,2, de volt már 60-on felül is. [...] A hallgatók száma és budapesti részesedése szintén erősen felmagaslott a vizsgált hetedfél évtized alatt. Míg 1870/71 -ben a főiskolai hallgatók száma az országban 6363 s Budapesten 2667 (41,9%) volt, a háború kitöréséig a hallgatólétszám az országban 15 ezren felülre, Budapesten 9 ezerre emelkedett. A háború okozta erős kilengések során a 6-7 ezerre lezuhant országos hallgatólétszám a háború végén 19 ezerre ugrik fel. A megcsonkított területen is nagy a hullámzás eleinte. A létszám a csonka területen a nagy-magyarországi adatot is meghaladva, 1922/23-ban 20.815-re hág fel. 1934/35-ben az országos létszám 15.088, a budapesti 8007. A budapesti arány a háború után csökkenő: míg 1921/22-ben 85,6%-kal kulminál, 1934/35-ig 53,1%-ra esik alá. 29 A volt soproni bánya- és erdőmérnöki főiskola, [a szerző jegyzete] 79