„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében (1938)

A tanulólétszám megítélésénél leginkább főiskolai vonatkozásban fontos annak szemmel tartása, hogy a hallgatók egy része több főiskolán is tanul egyidejűleg s így kétszeresen (többszörösen) vétetvén számba, a hallgatók száma a valódinál magasabbra torzul. A felsőoktatás fő adatainak tehát az a konklúziója, hogy Budapest számszerűleg is nagy hányadát, mintegy negyedrészét központosítja magában az ország főiskoláinak, de méginkább gyűjtőhelye a főiskolai tanerők és tanulóknak, amennyiben mindkettőből az országos létszám jóval nagyobb fele Budapesten tömörül. A főiskolai hallgatók községi illetőségének adatai is Budapest müveltségterjesztő, kultúraközvetítő szerepének hirdetői. A vidéki ifjúságot nagymértékben táplálja tudománnyal budapesti alma mater, viszont vidéki főiskolán budapesti hallgató elég kivételesen tanul. 1934/3 5-ben a budapesti főiskolák 7493 magyar honos hallgatója közül csak 3607 hallgató szülője volt budapesti illetőségű (48,1%), 3886 hallgatóénak pedig vidéki (51,9%). Ezzel szemben a vidéki főiskolák 6723 hallgatója közül csak 678 hallgató szülőjének, tehát 10,1%-nak volt budapesti az illetősége. Ezzel összefügg, hogy Budapest magyar honos lakosságából — aránylagosan — több főiskolai hallgató kerül ki, mint a vidéki népességből. A szülők illetékességét alapulvevő statisztika szerint ugyanis 10.000 vidéki lakosra 13, míg 10 000 budapesti lakosra 41 főiskolai hallgató jut. [...] Az adatokban megnyilvánuló főtendencia szerint a községi iskola Budapest egész közoktatásában 60-70%-ot képvisel. Az alsófokú oktatásban a községi intézetek, tanerők és tanulók aránya Budapesten 67-100% között van. A középfokú oktatásnak is nagyobb felét jelenti a községi oktatás. A budapesti szakoktatásnak már csak 28-41 %-a van az autonómia kezében, míg a felsőoktatásból a községi oktatás teljesen ki van küszöbölve. A budapesti intézetek körében a községi óvodák 81,0, az elemi iskolák 67,2, a továbbképzők 96,4, a tanonciskolák 69,0%-ot érnek el. A gazdasági továbbképzők 30 Budapest főiskolai szupremáciájára vet világot, hogy egyedül a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemnek 300 éves fennállása alatt mintegy 1 millió hallgatója volt, akik közül körülbelül 100 ezer kapott papi, bírói, ügyvédi, orvosi, tanár stb. oklevelet. (A felsőház közoktatásügyi bizottságának jelentése a Pázmány Egyetem jubileumi törvényéhez.) [a szerző jegyzete] 80