„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében (1938)

Ezek az arányok mindenütt meghaladják a közszolgálat-szabadfoglalkozás főcsoportjának általános arányát. Méginkább a tulajdonképpeni értelmiségi réteg képviselői a tisztviselők. Ezek országos létszámában Budapest részesedése 43,9%. Tehát a magasabbrendű funkciók végzőinek fővárosi koncentrációja itt még feltűnőbb. Budapest lakosságának felsőbb kultúrája tükröződik vissza abban is, hogy a keresők rétege szélesebb, mint általában. Budapesten az összes keresők 14,3%-a él (mindig tartsuk szem előtt Budapest népességének 11,6%-os részesedését az ország népességében). A kereső férfiak 12,0, a kereső nők 20,8%-a tömörül Budapesten. Természetesen Budapest népességének kormegoszlása is a kulturáltabb korcsoportoknak kedvez. [...] [...] A főiskolákról mint a közoktatás legfelsőbb tagozatáról kissé részletesebben emlékezünk meg. A múlt század 70-es éveinek elején Nagy-Magyarország 63 főiskolájából csak 3 (4,8%) volt Budapesten: a Tudományegyetem, a Műegyetem és a Református Hittani Intézet. A további fejlődés a következő: Főiskolák Hallgatók száma Magyarország Budapest Magyarország Budapest 1870/71 63 3 6.363 2.667 1877/78 62 4 6.602 3.552 1888/89 63 5 7.019 4.129 1895/96 66 6 8.170 5.137 1903/04 59 7 12.822 7.430 Míg a főiskolák száma a háborúvesztésig Budapesten 7-re emelkedet, az országban—jórészt katolikus hittani intézetek megszűnése, illetve beolvadása folytán — 55-re csökkent. A háború után ingadozik számuk, s ma a csonka ország főiskoláiból 9, vagyis a főiskolák negyedrésze (24,3%) esik Budapestre. 78