„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében (1938)

Megnevezés Magyarország Budapest Budapest Magyarország %-ában Gyógyszerészek, gyógyszertártulajdonosok, gyógyszerészsegédek 2.819 762 27,0 Állatorvosok 858 92 10,7 Szülésznők 5.453 452 8,3 Emberbaráti egyesületek stb. tisztviselői és díjnokai 1.412 551 39,0 Egyéb közérdekű egyesületek stb. tisztviselői és díjnokai 5.000 2.635 52,7 Magánmérnökök 1.169 782 66,9 Budapesten különösen az állami tisztviselők (díjnokokkal) aránya magas, az országos népszámnak közel fele (49,3%). Ez következik már az állami hivatalok központosulásából. De éppen nem indokolt, hogy az ország összes magánmérnökeinek 66,9%-a, az ügyvédeknek 49,9%-a Budapesten él. Hasonlóan nem egészséges állapot az orvosok 44,9%-os fővárosi aránya.

28 A szolgálatok főgyűjtőágaiban — itt is csak a keresőket véve — Budapest százalékos részesedése az országos adatban a következő volt: Közigazgatási szolgálat 29,5 Tanügy 30,0 Igazságszolgáltatás 36,7 Közegészségügy 36,9 28 Budapest és a vidék egészségügyi szolgálatának különbségére engednek betekintést a következő adatok: Magyarországon minden 1.048 lélekre, Budapesten minden 270 lélekre jut egy orvos. A gyógyszerészek, gyógyszertár tulajdonosok és gyógyszerészsegédek közül pedig az országban minden 3.080, míg Budapesten minden 1319 lélekre esik 1 (1930). [a szerző jegyzete] 77